Magyarok a brüsszeli pénzcsapoknál

A Magyar Nemzet által feltett kérdésekre a 21 EP-képviselő többsége nem is válaszolt.

Nagyon messze van a teljes átláthatóságtól a magyar európai parlamenti képviselők közpénzköltése. Az, hogy mennyi pénzt tudnak felhasználni a megválasztott uniós politikusok, a nyilvános uniós fizetési bértáblán túlmenően lényegében nyomon követhetetlen. A lapunk által megkérdezett 21 magyar EP-képviselő többsége nem is válaszolt, hogy rendelkezik arról a havi durván 30 ezer euróról, ami az őt havonta megillető nettó hatezer eurós, tehát mintegy kétmillió forintos fizetése mellé jár. Az MSZP-s, DK-s és jobbikos képviselők részlegesen, ám korántsem mindenre kiterjedően válaszoltak,

a fideszes képviselők nem is méltatták válaszra lapunkat.

Az Európai Parlament válaszából pedig az derült ki, hogy az EP nem teszi nyilvánossá a képviselőknek járó juttatások felhasználásának részleteit, és nem is követi, melyik képviselő kerül a legkevesebbe, melyik a legtöbbe a választóknak.

Hogy megtudjuk, mennyi pénz felett rendelkezik a 751 európai politikus, köztük a 21 magyar képviselő, látni kell, miből is tevődik össze a fizetésük. Egy EP-képviselő 8213 eurót kap havonta adózás előtt, ebből 6400 euró (1 937 000 forint) marad a zsebében. Viszont ehhez rendkívül bőkezű kiegészítések, juttatások társulnak, egyben itt nyílik tér a legtöbb ügyeskedésre. A fizetés mellé a parlamenti plenáris és bizottsági ülésnapokon jár a nettó 306 euró napidíj. Ha egy hónapban 16 ülésnapot veszünk alapul, ez 4896 eurót jelenthet – ehhez csupán annyi a teendő, hogy szignálni kell a jelenléti ívet, és már érkezik is utólagos kifizetéssel az összeg. Szintén hasonló nagyságú és nagyfokú kreativitásnak teret adó keret a költségtérítésé. Erre a célra havonta legfeljebb 4320 euró jár a képviselőknek; ebből fizetik az irodai és telefonköltségüket, és (ha nem lenne elég egy laptop) további számítógépüket és honlapjuk karbantartását. A harmadik szép summa az utazási költségtérítés, ebben évi 24 retúr repülőjegy foglaltatik a képviselő küldő országa és Brüsszel között. A nettó havi járandóság tehát egy EP-képviselő esetében sohasem 6400 euró, hanem – ha legalább megjelenik az üléseken – hozzászámítható az a legfeljebb 4896 euró, amelyet napidíjakból gyűjtenek össze. Az ülésnapokon felvehető napidíj rendszere már sokszor váltott ki kritikát, mondván, miért kap a képviselő azért pluszjuttatást, ha csak azt a tevékenységét folytatja, ami alapfeladatai közé tartozik, és amiért már kap egy fizetést?

Egy-egy hivatalban lévő EP-politikus egy hónapban akkreditált asszisztenseire, jogtanácsadásra, külső szakértői megbízásokra és az ezeket ellátó személyek utaztatására elkölthető foglalkoztatási keretösszege 23 392 euró. A külső megbízások szerződései viszont legalább annyira minősülnek köz­érdekű adatnak, mint a költségtérítési összeg felhasználása. Ennek ellenére – mint kutatásaink során kiderült – az itteni költésekhez nem enged szabad hozzáférést az unió, lévén a vonatkozó szabályok szerint nem a parlament kötelessége, hanem a képviselő belátására van bízva, hogy közzéteszi-e ezeket a tételeket. Így nem kell elszámolni azzal sem, hogy a politikus mennyiért bérel képviselői irodát a küldő országban, milyen szerződéseket köt, hány vendéget fogad, hol szállásolja el őket, vagyis mennyit költ reprezentációra. A havi foglalkoztatási keret apadására is legfeljebb csak abból lehet következtetni, hogy ki hány akkreditált asszisztenssel dolgozik. Mint lapunk kérdésére az EP kommunikációs főigazgatósága levelében tudatta, a képviselők tavalyi pénzfelhasználásának ellenőrzése még folyik, a jelentést egy plenáris ülésen fogadják majd el. Ám a 2014-es adatok szerint a 751 képviselő mindössze 548 463 eurót „hagyott benn” a költségtérítési rendszerben, amely a 39 millió eurós teljes keretösszeget nézve nagyon kevés. A foglalkoztatási keretösszeget (210 millió euró) tavaly az utolsó centig kivették a rendszerből a képviselők.

Miután az Átlátszó oknyomozó hírportál megírta, hogy csak négy magyar EP-képviselő volt hajlandó részletes vagy részleges elszámolásra, mi is megkerestük a 21 Brüsszelben dolgozó politikust. A 12 fideszes képviselőtől és a jobbikos Kovács Bélától egyáltalán nem kaptunk választ többek között arra, hogy pontosan mire megy el a 4320 és a 23 392 eurós keretük, hogyan biztosítják a pénzköltés nyilvánosságát, milyen tanácsadói szerződéseket kötöttek, és kiket utaztattak saját zsebre Brüsszelbe. Ellenzéki képviselőink egy része (Morvai Krisztina, Jávor Benedek) teljességre törekvő, Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Balczó Zoltán, Meszerics Tamás részleges, Molnár Csaba és Niedermüller Péter szűkszavú választ adtak kérdéseinkre. Morvai Krisztinától megtudtuk, hogy dokumentumfilmek készítésére és fordítására is költ, Ujhelyi István egy cirkuszművészetről szóló konferencia résztvevőit, valamint polgármestereket utaztatott Brüsszelbe, Balczó Zoltán pedig könyveket vásárolt a rendszeresen felmerülő irodai költségeken túl. A jobbikos képviselő ugyanakkor érdekes információt osztott meg, eszerint „az általános költségtérítési keret felhasználásához kapcsolódó dokumentumok megőrzését, annak bemutatását az EP nem kéri, azok ellenőrzését nem végzi”. Többek között ezért is kereste meg az Átlátszó az EP-t, de mivel nem kaptak tájékoztatást, pert indítottak. A Transparency International már két éve felhívta rá a figyelmet, hogy ezt a juttatási formát a legkönnyebb kijátszani arra, hogy ne rendeltetésszerűen, hanem mondjuk saját párt finanszírozására használják fel.

A 21 képviselő közül mindössze egy, Jávor Benedek (Együtt–PM) teszi közzé interneten az irodai költéseket, itt laborvizsgálattól kezdve munkaebéden és tárhelyszolgáltatáson át Carrefour-bevásárlásig rengeteg tétel olvasható. Morvai Krisztina ilyen adatbázissal nem szolgált, de hosszú levelében kijelentette, ő a legtranszparensebb EP-képviselő, és még azt is elárulta, hogy a képviselők évente öt-ötezer eurót költhetnek nyelvtanulásra és számítógépes ismeretek megszerzésére.

A visszaélések sokadik területe a gyakornoki világ. Bevett szokás, hogy a képviselők mellett állandó vagy időszakos jelleggel gyakornokok dolgozzanak. Őket közvetlenül az EP fizeti, tehát ők nem a képviselői büdzsé terhére látnak el kisebb-nagyobb feladatokat. Mint ahogy arról lapunk beszámolt, a vádhatóság szerint Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő fiktív módon foglalkoztatott ilyen személyeket, emiatt az ügyészség jelentős költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával nyomoz. Hasonló gyanú alapján nyomoznak Szegedi Csanád volt EP-képviselő ellen, jelenleg tanúkat hallgatnak meg. Ezek a pénzek valóban laza elszámolás alá esnek, Novák Előd korábbi Jobbik-alelnök 2012-ben gyakornoki szerződés keretében jutott fizetéshez Szegedi Csanád büdzséjéből.

Lapunk rákérdezett mind a huszonegy magyar EP-képviselőnél, hogy milyen jelleggel alkalmaz gyakornokokat, és hogyan számolnak el a pénzkerettel. Az az öt politikus – Balczó Zoltán (Jobbik), Ujhelyi István, Szanyi Tibor (MSZP), Molnár Csaba és Niedermüller Péter (DK) –, aki válaszolt, azt hangsúlyozta, hogy a gyakornoki státushoz rendelt keretösszeget egészben vagy részben használják fel, az év végén általában keletkező maradványösszeg pedig visszakerül a nagy uniós büdzsébe, csak kis része vihető át a következő tárgyévre. Gyakornokok foglalkoztatása igencsak egyszerű feladat, a jelentkezők kiválasztási folyamata után a nyertes a képviselővel köt szerződést, a politikus saját költségkerete terhére határoz a fizetségről, amelyet egy általa megadott számlára utal. Kovács Bélánál is rákérdeztünk, hogy hogyan zajlott a fiatal munkaerő kiválasztása és az anyagi ellentételezés, de nem válaszolt kérdéseinkre.

Az átláthatóságot és elszámoltathatóságot nemcsak anyagi, hanem etikai, összeférhetetlenségi értelemben is számon lehet kérni a képviselőkön, ám ebben is súlyos elmaradásban vannak a brüsszeli politikusok. A képviselők hivatalos honlapjára ugyanis kevés kivételtől eltekintve senki nem tölti fel – pedig kötelező –, hogy mikor milyen szervezet, vállalat meghívásának tett eleget, milyen lobbicég utazásán vett részt.