Robbanás szélén áll Olaszország

Matteo Renzi elbukhatja a decemberi népszavazást, ami politikai földrengéshez vezethet.

Fenyegetésnek szánva, riasztó példaként emlegette a magyar kormány politikáját az olasz pénzügyminiszter. Pier Carlo Padoan a La Repubblica című napilapnak adott interjújában azt mondta, Európának választania kell: elfogadja, hogy a földrengés sújtotta és a migrációt kezelő Olaszországban az államadósság mértéke meghaladja az előírt szintet, vagy jöhet a „magyar út”, amely falat emel a migránsokkal szemben, s amelyet el kell utasítani. A tárcavezető az EU által fenntartásokkal fogadott jövő évi olasz költségvetési csomagról nyilatkozott. Olaszország államadósságának GDP-arányos mértéke 2017-ben a kitűzött két százalék helyett 2,3 százalékra emelkedik. Padoan szerint amennyiben Brüsszel nemet mond az olasz költségvetési csomag elfogadására, az unió „a végét kockáztatja”.

Szombaton mintegy negyvenezren vonultak fel Rómában a Matteo Renzi vezette szociáldemokrata kormány foglalkoztatáspolitikája és a tervezett alkotmánymódosítás ellen tiltakozva. Az MTI beszámolója szerint a „Renzi-mentes naphoz” baloldali pártok, valamint a baloldalhoz köthető szakszervezetek is csatlakoztak. A demonstrálók úgy vélték: Renzi „vadliberális” munkaerőpiaci reformot hajtott végre, korlátozta a munkavállalók jogait, de a változtatások nem hozták meg gyümölcsüket. A tömeg arra szólított fel mindenkit, hogy a december 4-i népszavazáson szavazzanak nemmel a miniszterelnök által javasolt alkotmánymódosításra, mert így leválthatják Renzit, aki korábban maga tette függővé politikai pályájának jövőjét a referendum kimenetelétől. A szavazással kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó Stefano Bottoni azt mondta, a tétet maga Renzi emelte, amikor saját politikai karrierjét kötötte az igenek győzelméhez. Azóta fokozatosan visszatáncolt, már nem beszél lemondásról és a politikából való kiszállásról sem – tette hozzá az MTA BTK Történettudományi Intézet főmunkatársa. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy a tét ellenzéki oldalon is magas, mert a széttöredezett ellenzék pártjai úgy értelmezik és értelmeztetik a népszavazást, mint a kormány teljesítményére, valamint Renzi személyére feltett kérdést.

A közvélemény-kutatások egyébként szoros eredményt jeleznek. A legfrissebb felmérések szerint a nemek vezetnek. Bottoni a belső feszültségek ellenére sem tartja valószínűnek a kormányzó Demokrata Párt (PD) szakadását. „Ha Renziben maradt politikai ösztön, megérti, hogy túlfeszítette a húrt, és a népszavazás után – az eredménytől függetlenül – békülni próbál majd az egyre zajosabb belső ellenzékkel” – fogalmazott az elemző, aki szerint a kormányfő csak akkor fog lemondani, ha számára olyan katasztrofális eredmény születik, amely lázadásra készteti saját pártját. A szakértő emlékeztetett arra, hogy amennyiben Renzi lemond, előre hozott választások lehetnének 2017 tavaszán, s ezen jó győzelmi eséllyel indulna a Beppe Grillo vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S). A közvélemény-kutatások azt mutatják, a populista, euroszkeptikus M5S és a baloldali PD 30-30 százalékos eredménnyel fej fej mellett halad. Bottoni szerint számolni kell azzal, hogy Renzi kezében van a sajtó nagy része. Őt támogatja továbbá az Egyesült Államok és – minden látszat ellenére – Németország is, így helyzeti előnye jelentős a jobboldalhoz vagy a Grillo-féle mozgalomhoz képest.

A társadalmi, politikai hangulat jelenleg a migrációs válság miatt is rendkívül feszült Olaszországban, folyamatosan szállítják az országba a líbiai és immár egyiptomi partszakasz előtt kimentett menekülteket. Eközben az összeomlás szélén állnak a befogadóközpontok, a migránsokat ellátó rendszer. „Az EU helyzete nem segíti az olasz erőfeszítéseket, Renzi humanitárius alapon álló szolidáris-befogadó álláspontját már szinte senki nem osztja, és Olaszország azzal kénytelen szembesülni, hogy ott maradnak azok a tömegek, amelyek tavalyig észak felé folytathatták útjukat” – fogalmazott az elemző.

Ami a gazdaság állapotát illeti, Stefano Bottoni szerint Renzi sokat remélt az idei első fél évben végrehajtott apró korrekciótól, mindhiába. A szak­értő katasztrofálisnak tartja a helyzetet: a bankrendszer stabilitása megingott, az ipari termelés 2007-hez képest több mint negyedével csökkent, a képzett fia­talok kivándorlása általános jelenséggé vált. Nyár óta ismét negatívra fordultak a gazdasági kilátások, a recesszióközeli állapotba kerülő gazdaság pedig nemcsak ellentmond a Renzi-féle győzelmi retorikának, de tovább rontja az egyébként is borús társadalmi hangulatot.