Robbanás szélén áll Olaszország

Matteo Renzi elbukhatja a decemberi népszavazást, ami politikai földrengéshez vezethet.

A közvélemény-kutatások egyébként szoros eredményt jeleznek. A legfrissebb felmérések szerint a nemek vezetnek. Bottoni a belső feszültségek ellenére sem tartja valószínűnek a kormányzó Demokrata Párt (PD) szakadását. „Ha Renziben maradt politikai ösztön, megérti, hogy túlfeszítette a húrt, és a népszavazás után – az eredménytől függetlenül – békülni próbál majd az egyre zajosabb belső ellenzékkel” – fogalmazott az elemző, aki szerint a kormányfő csak akkor fog lemondani, ha számára olyan katasztrofális eredmény születik, amely lázadásra készteti saját pártját. A szakértő emlékeztetett arra, hogy amennyiben Renzi lemond, előre hozott választások lehetnének 2017 tavaszán, s ezen jó győzelmi eséllyel indulna a Beppe Grillo vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S). A közvélemény-kutatások azt mutatják, a populista, euroszkeptikus M5S és a baloldali PD 30-30 százalékos eredménnyel fej fej mellett halad. Bottoni szerint számolni kell azzal, hogy Renzi kezében van a sajtó nagy része. Őt támogatja továbbá az Egyesült Államok és – minden látszat ellenére – Németország is, így helyzeti előnye jelentős a jobboldalhoz vagy a Grillo-féle mozgalomhoz képest.

A társadalmi, politikai hangulat jelenleg a migrációs válság miatt is rendkívül feszült Olaszországban, folyamatosan szállítják az országba a líbiai és immár egyiptomi partszakasz előtt kimentett menekülteket. Eközben az összeomlás szélén állnak a befogadóközpontok, a migránsokat ellátó rendszer. „Az EU helyzete nem segíti az olasz erőfeszítéseket, Renzi humanitárius alapon álló szolidáris-befogadó álláspontját már szinte senki nem osztja, és Olaszország azzal kénytelen szembesülni, hogy ott maradnak azok a tömegek, amelyek tavalyig észak felé folytathatták útjukat” – fogalmazott az elemző.

Ami a gazdaság állapotát illeti, Stefano Bottoni szerint Renzi sokat remélt az idei első fél évben végrehajtott apró korrekciótól, mindhiába. A szak­értő katasztrofálisnak tartja a helyzetet: a bankrendszer stabilitása megingott, az ipari termelés 2007-hez képest több mint negyedével csökkent, a képzett fia­talok kivándorlása általános jelenséggé vált. Nyár óta ismét negatívra fordultak a gazdasági kilátások, a recesszióközeli állapotba kerülő gazdaság pedig nemcsak ellentmond a Renzi-féle győzelmi retorikának, de tovább rontja az egyébként is borús társadalmi hangulatot.