Trump megrengette az amerikai demokrácia alapját

A harmadik tévévitán Trump nem tette egyértelművé, hogy elfogadja-e majd a választás eredményét.

Az illegális bevándorlást illetően Donald Trump és Hillary Clinton alapvetően másként gondolkodik. Donald Trump szerint demokrata párti vetélytársa a nyitott határok híve, míg ő szigorítaná a határellenőrzést. Mint fogalmazott:

„van itt néhány rossz ember, és nekik távozniuk kell az országból”.

Trump utalt arra is, hogy Obama elnöksége idején egymillió illegális bevándorlót toloncoltak ki az Egyesült Államokból, csakhogy erről nemigen beszélnek. Clinton erre azt válaszolta: az Egyesült Államok a bevándorlók országa. Hillary Clinton nem hagyta a műsorvezetőt szóhoz jutni, „túlbeszélte” őt, végül Chris Wallace-nak sikerült feltennie a kérdést: igaz-e az, amit a Wikileaks kiszivárogtatott dokumentumai közölnek, miszerint ő egyetlen összefüggő, határok nélküli, azaz nyitott határokkal bíró kereskedelmi övezetet szeretne a féltekén? Clinton azonban erre nem válaszolt, és azt fejtegette, hogy nem is erről kellene beszélni, hanem arról, hogy a Wikileaks kiszivárogtatásai az oroszok beavatkozási kísérletei.

Clinton szerint az orosz kormány a hackertámadásokkal és a Wikileaks-kiszivárogtatásokkal „kémkedik” az Egyesült Államok ellen, és Trump elnökként Putyin „bábja lenne”. Trump azzal vágott vissza, hogy nem is ismeri személyesen Putyint, nem lenne a bábja, az orosz elnök viszont nem tiszteli Hillary Clintont. A demokraták elnökjelöltje azt állította, hogy Putyin elnök igenis segíti Trump kampányát, és szerinte Trump inkább hisz Putyin elnöknek, mint az amerikai hírszerző szolgálatoknak. Trump úgy fogalmazott, hogy Clinton azért nem kedveli Putyint, mert túljárt az eszén.

A demokrata párti elnökjelölt azt hangoztatta, hogy Trump „hetykén” kezelte az atomfegyverek használatának ügyét, ám ezt Trump azonnal cáfolta. A két elnökjelölt ismét eltérően vélekedett az Egyesült Államok szövetségeseihez – Japánhoz, Szaúd-Arábiához – fűződő viszonyról. A republikánus elnökjelölt megismételte korábbi álláspontját, miszerint az Egyesült Államok „nem tarthatja el”, vagyis nem finanszírozhatja Szaúd-Arábia, Németország és mások védelmi kiadásait. Donald Trump ezúttal is „hazugnak” nevezte vetélytársát.

A demokraták elnökjelöltje több elemből álló gazdasági tervet kíván majd előterjeszteni a gazdaság állapotának javítására. A vitában az adórendszer átalakítását és a nőknek egyenlő bért ígért. Ugyanakkor leszögezte, hogy nem kíván adót emelni, szemben az erről szóló állításokkal.

Donald Trump szerint az amerikai gazdaság stagnál, nincs elég munkahely, és azok a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyeket Clinton férje írt alá (a NAFTA, vagyis az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás), vagy amelyet most Hillary Clinton támogat (az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, TTIP néven ismert szabadkereskedelmi megállapodás), rosszat hoznak az országnak. Clinton azt mondta, hogy a TTIP utolsó változatát nem vizsgálta meg alaposan. Donald Trump szerint ha Hillary Clinton lesz az elnök, az amerikai gazdaság bajban lesz. A republikánus elnökjelölt leszögezte: ő az elmúlt harminc évben többet tett a magánszektorban, mint Clinton a közszolgálatban.

Hillary Clinton szerint negyven év óta Donald Trump az első elnökjelölt, aki nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását. Trump azzal replikázott, hogy azoknál a nagy cégeknél is hasonlóan éltek és élnek az adótörvények adta lehetőségekkel, amelyek a Clinton-kampányt támogatják. Trump felhozta Bernie Sanders vermonti szenátor – aki Clinton pártbeli vetélytársa volt az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben – vádjait Clinton ellen, miszerint túlságosan elkötelezett a Wall Street nagybankjai és az anyagi támogatói mellett. „Éppen Bernie Sanders szerint Donald Trump az Egyesült Államok valaha volt legveszélyesebb elnökjelöltje” – válaszolta Hillary Clinton.

Chris Wallace műsorvezető a harmadik elnökjelölti vita során felhozta az elmúlt hetekben Trumpot szexuális zaklatással megvádoló nők eseteit. Trump cáfolta, hogy ezek megtörténtek volna, és mint mondta, be is bizonyította a vádak megalapozatlanságát. Azt mondta, hogy nála jobban senki nem tiszteli a nőket – ezt a közönség soraiban felmorajló nevetés kísérte. Ugyanakkor felhívta a műsorvezető figyelmét, hogy nem az állítólagos szexuális zaklatásokra kellene összpontosítani, hanem Clinton e-mail-botrányára. Clinton utalt arra, hogy az FBI nem javasolt vádemelést az ügyben, mire Trump azzal vágott vissza, hogy Bill Clinton az FBI-döntés előtt találkozott az igazságügyi miniszterrel.

Vita bontakozott ki a Clinton Alapítvány tevékenységéről is. Trump Haiti példáját hozta fel, mondván, hogy a haiti földrengés után összegyűlt pénzt nem a helyreállításra költötték. „Haitin gyűlölik Clintonékat” – állította Donald Trump. Továbbá – tette hozzá – ha Clinton olyan nagyon védi a nők jogait és méltóságát, akkor hogyan fogadhat el az alapítvány olyan országoktól is jelentős támogatásokat, ahol semmibe veszik a nőket, a nők jogait? Ezzel összefüggésben utalt Szaúd-Arábiára. Hillary Clinton ezt válasz nélkül hagyta, és inkább felsorolta, hogy a családi alapítvány mi mindent csinál szerte a világon. Trump bűnöző vállalkozásnak nevezte a Clinton Alapítványt.

A vitavezető feltette a kérdést Donald Trumpnak, hogy egyetért-e alelnökjelöltje, Mike Pence és a leánya, Ivanka Trump nyilatkozatával, miszerint elfogadják az elnökválasztás eredményét. Donald Trump úgy fogalmazott:

„majd amikor eljön az ideje, megmondom, egyelőre bizonytalanságban tartom önt”.

Vagyis arra utalt ezzel, hogy megvárja az eredményeket, és utána dönt róla. A republikánus elnökjelölt azt állította, hogy milliók regisztráltatták magukat jogosulatlanul a választásra. Szerinte Hillary Clintonnak nem is lenne szabad indulnia az elnökségért, már eleve a jelöltsége is bizonyíték a választási csalásra. Trump a vita hevében „undok nőnek” nevezte vetélytársát.

Hillary Clinton leszögezte: az amerikai történelemben a vesztes elnökjelöltek mindig elfogadták a választás eredményét.

###HIRDETES2###