Trump nem adja fel, őrült harc a billegő államokban

Hillary Clinton az esélyes, de még nem dőlhet hátra.

Sokan sokszor idézik az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása kapcsán az országos közvélemény-kutatási adatokat. A Real Clear Politics (RCP) tizenegy felmérést összegző adata szerint október 23-án, vasárnap – azaz két héttel a választás előtt – Hillary Clinton, a Demokrata Párt jelöltje 45 százalékon áll, míg ellenfele, Donald Trump, a Republikánus Párt előválasztásának győztese a szavazók 39,4 százalékának támogatását bírja. A harmadik párti jelöltek – a libertárius Gary Johnson (6 százalék) és a zöldpárti Jill Stein (2,2 százalék) – nem tudnak labdába rúgni, ahogy az lenni szokott.

Ám a fenti adatok önmagukban nem bizonyítják, hogy Hillary Clinton megnyeri a választást – emlékezhetünk, Al Gore több mint félmillióval több szavazatot kapott, mint ellenfele, George W. Bush, perre is mentek a felek utána. Érdemesebb az úgynevezett battleground (harcmező) államok közvélemény-kutatásait figyelni, ugyanis ezen államok demográfiai jellemzőik miatt eldönthetik a választás végkimenetelét. A lista persze nem kőbe vésett, hiszen a demográfiai változások miatt minden választás más és más. 1996-ban Bill Clinton – mint arra a The New York Times rámutatott – például nyerni tudott Iowában, Missouriban és Ohióban, miközben veszített Coloradóban, Észak-Karolinában és Virginiában. Húsz évvel később felesége, Hillary Clinton az előrejelzések szerint éppen ellenkező eredményt érhet el a minimum 270 elektori szavazatért folyó versenyben.

A demokraták a kisebbségi szavazók mellett a legalább főiskolai végzettségű fehéreket és a fiatal szavazókat tudják megszólítani; míg a republikánusok inkább az idősebb, képzetlen fehér szavazókat. Éppen ezért eltérő fókuszú a két párt jelöltjének kampányhajrája: a battleground államok közül azokban erősítik a jelenlétet, amelyek demográfiai viszonyai megfelelők az adott pártnak. A demokrata Clinton csapata olyan államokat választott ki, ahol a képzetlen és képzett fehér lakosság közötti különbség alacsony: Virginiát, Coloradót és Észak-Karolinát. A republikánus Trump pedig olyan helyeken kampányol a hajrában, ahol a nem képzett fehérek jóval többen vannak: Iowában (30 százalékos különbség), Wisconsinban (25 százalék), Ohióban (24 százalék) és Nevadában (18 százalék).

Az RCP tizennégy battleground államot sorol fel oldalán, ezek közül mindössze három helyen vezet Donald Trump: Georgiában négy, Iowában 3,7, Ohióban 0,6 százalékkal van Clinton előtt. A demokrata jelölt Virginiában és New Hampshire-ben vezet leginkább (8-8 százalék), de még a korábban Trumpnak jósolt Arizonában is átvette az első helyezést (1,3 százalék a különbség).

Ezt az államot utoljára 1996-ban nyerte meg demokrata – Hillary férje, Bill –, azt megelőzően pedig 1948-ban – Harry S. Truman. A választás egyébként nem csak november 8-án zajlik: előzetesen is le lehet adni a voksokat (múlt péntekig 3,3 millió ember tett már így a CNN szerint), ezek alapján pedig Clintonné jobban áll a 2012-es Obamához képest Utahban, Arizonában, Észak-Karolinában és Nevadában is. Természetesen Hillary Clinton sem dőlhet hátra: a CBS News híradása szerint a minap figyelmeztette támogatóit, hogy ne helyezzék magukat kényelembe, mert a számok napról napra változhatnak. Donald Trump is reagált a közvélemény-kutatási adatokra, szerinte nem szabad mindent elhinni, amit az ember olvas, ő igenis remekül teljesít.

A múlt hét második felében egy demokrata logóval ellátott kép kezdett egyre népszerűbbé válni az USA-ban. Ezen az állt, hogy november 8-án reggel hét és este kilenc között a Facebookra és a Twitterre posztolt „Hillary” üzenet a #PresidentialElection hashtaggel ellátva érvényes szavazatnak számít. Természetesen ez nem igaz, a BBC szerint Trump-párti aktivisták próbáltak trükközni.

A hétvégén mindketten kampányoltak a billegő államokban: Trump vasárnap Floridában szólalt fel, ahol amellett érvelt, hogy a közvélemény-kutatások korrupt rendszere ellenére le fogják csapolni a korrupció mocsarát Washingtonban. Ugyanezt szombaton a szintén battleground állam pennsylvaniai Gettysburgben is kiemelte, ahol vázolta, hogy milyen lenne elnöksége első száz napja. Egy sor olyan potenciális intézkedést jelentett be, amely a képzetlen fehér szavazóknak szimpatikus lehet: nem adna több pénzt az ENSZ klímaváltozási programjára, megépítené a mexikói határra a falat, eltörölné az Obama-féle egészségbiztosítási reformot, és csökkentené a középosztályt sújtó adókat. Kellyanne Conway szerint Clintonnak „van némi előnye. Például az a 66 millió dollár, amelyet szeptemberben reklámokra költött. A rendszer manipulált, főleg ezen férfi ellen” – utalt főnökére Conway. Ugyanakkor örülne, ha több tévévita lenne. Trump kampányfőnöke, Kellyanne Conway a Fox Newsnak vasárnap este adott interjújában le is szögezte, hogy „a versenynek még nincs vége”. És tulajdonképpen igaza is van, hiszen aligha lehet belekötni abba a megállapításába, hogy Donald Trump esetében nem lehet az eddig érvényes politikai szabályszerűségeket alapul venni. „Olyan fickóról van szó, aki az első naptól fogva rácáfolt a konvenciókra” – hangsúlyozta Conway. Trump további menetrendje nem kifejezetten ismeretes, hivatalos oldalán mindig csak a következő néhány nap eseményei szerepelnek. Eszerint a következő napokat Washingtonban, Észak-Karolinában és Ohióban tölti az ingatlanmágnás, míg alelnökjelöltje, Mike Pence Nevada után Utah és Colorado felé veszi az irányt. A Salt Lake City-i nagygyűlés jelezheti Trumpék félelmét: Utahban ugyanis 1964 óta nem veszítettek a republikánusok.

Az előző hétvége a Clinton-kampányban is mozgalmasan telt: a manhattani kampányirodába például gyanús fehér port tartalmazó borítékot küldtek ismeretlenek szombaton. Ezt átszállították a brooklyni országos kampányközpontba, ám végül kiderült, hogy a boríték tartalma ártalmatlan. Hillary Észak-Karolinában kampányolt, ahol azzal vádolta Trumpot, hogy az ingatlanmágnás nem fogadná el a választás eredményét. „Ez komoly veszély demokráciánkra nézvést” – fejtegette Clinton. A republikánus politikus az utolsó tévévita óta már tisztázta magát ez ügyben. A múlt héten Barack Obama amerikai elnök is csatlakozott Hillary Clintonhoz, utóbbi előválasztási ellenfeléhez, Bernie Sandershez és az alelnökhöz, Joe Bidenhez a kampány egyes állomásain. Ezen a héten pedig már Obama felesége is felszólal az elnökjelölt mellett. Csütörtökön Clinton és Michelle Obama az észak-karolinai Winston Salemben tart nagygyűlést. Október végén a sztárvilágot is mozgósítja a demokrata elnökjelölt: 29-én a spanyol ajkú szavazók megszólítása lesz a célja Jennifer Lopez előadásának, november 5-én pedig két másik szavazásra buzdító koncert is lesz: a floridai Tampában Jon Bon Jovi, a pennsylvaniai Philadelphiában pedig Katy Perry lép színpadra.