A hackerek lesznek az elnökválasztás főszereplői?

Az amerikai elnökválasztás éjszakáján hackertámadások sorozata érheti az országot és annak médiumait.

Az AP ötezer riporterrel, szerkesztővel és kutatóval készül a választási éjszakára. Hatalmas a felelősségük, hiszen adataikat használja rengeteg médium, mielőtt választási győztest hirdetne, emellett a keleti parti eredményeik hatással lehetnek a nyugati parti szavazás menetére is. Beláthatatlan következménye lenne, ha támadás érné őket, ezért készülnek is erre: sokkal többet fognak telefonálni, mint interneten levelezni – közölték még májusban a The Washington Posttal. Emellett komolyabb biztonsági intézkedéseket foganatosítanak a jövő keddi választás napján.

Három államban – New Yorkban, Texasban és Virginiában – is arra figyelmeztetett az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája, az FBI, hogy a választás előtti napon terrortámadás lehetséges. Részletek itt.

A hírügynökség 2013-ban átélt már egy támadást: akkor a Twitter-fiókjukat törték fel és posztoltak ki oda egy Fehér Ház elleni bombatámadásról szóló álhírt. Az információ következtében a tőzsdeindexek zuhanni kezdtek. Ennél is frissebb hackertámadásról számolt be a USA Today újságírója februárban, akinek gépébe egy levegőben lévő repülőgép wifi-hálózatán keresztül törtek be, miközben az Apple és az FBI – a San Bernardinó-i mészáros telefonjával kapcsolatos ˜– csörtéjéről írt. A The New York Times moszkvai irodáját pedig augusztusban érte támadás, valószínűleg orosz hackerek követték el. Szeptemberben a Newsweek szervereit „nyírták ki”, miután közölték cikküket arról, hogyan játszotta ki Donald Trump republikánus jelölt egyik cége a kubai embargót.

Október elején pedig a BuzzFeedet érte támadás azt követően, hogy fényt derítettek egy hacker kilétére. Október 21-én pedig óriási káosz lett úrrá a netezőkön, miután olyan népszerű portálok váltak elérhetetlenné, mint a Twitter, a Netflix, a PayPal, az Amazon vagy a Spotify. Utóbbival kapcsolatban Carmen Medina, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi hírszerzési igazgatóhelyettese megjegyezte a CNBC-n, hogy ilyen támadásokat egy kicsit komolyabb informatikai tudással bárki végrehajthat, valószínűleg unatkozó gémerek (számítógépes játékokat magas szinten űző személyek) lehettek érte felelősek. Szerinte is fennáll a veszélye annak, hogy választási adatokat feldolgozó szervereket és médiavállalatokat érhet támadás a választási éjszakán, ami „bizonytalanságot, bizalmatlanságot eredményezhet a választási eljárással kapcsolatban”.

Dan Perrin a Council to Reduce Known Cyber Vulnerabilities (Csökkentsük az Ismert Kiberbiztonsági Gyengeségeket) alapítója is azon az állásponton van, mint Medina: szerinte egy sikeres támadás a következő elnökbe vetett bizalmat is csökkentheti. A The Hillen közzétett cikkében azt írta, hogy a hackerek célpontjai nemcsak a médiavállalatok, hanem a digitális választói névjegyzékek és a szavazógépek is lehetnek. Hozzátette: „Roppant szerencsések leszünk, ha a választási éjszaka komoly kibertámadás nélkül telik majd el.” Ha viszont történik, akkor azt gyaníthatóan az oroszok hajtják majd végre. Ebben az esetben

„visszavágunk majd, és kirobbantjuk a világ első nemzetek közötti kiberháborúját”.

A képviselőházi hírszerzési bizottság demokrata kisebbségét vezető Adam Schiff kaliforniai képviselő a Politicónak azt mondta, a kisebb, IT-költségvetéssel nem vagy csak kis összegben rendelkező médiavállalkozások nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az önmagában nem elég, hogy a legtöbb cég azt állítja, teljes mértékben felkészültek mindennemű támadásra.

Kiberbiztonsági szakértők szerint az elmúlt három évben folyamatosan nőtt annak esélye, hogy komoly kibertámadás éri az amerikai vállalatokat – onnantól számítják az új korszakot, hogy 2014 végén észak-koreaiak feltörték a Sony Pictures szervereit. Nem segíti a helyzetet az, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány hemzsegett a kiberbiztonsági botrányoktól. A Demokrata Párt oroszok által pénzelt meghackelésétől kezdve John Podesta (Hillary Clinton demokrata jelölt jobbkeze) e-mailjeinek WikiLeaks általi kiszivárogtatásán át odáig, hogy Donald Trump folyton azt hangoztatja: elcsalják a választást.