Annak ellenére, hogy az amerikai médiavállalatok dollárszázmilliókat költöttek biztonsági fejlesztésekre, nem képesek megvédeni portáljaikat a kibertámadásoktól – írta még október 19-én a Politico. A közelmúltban többször is komoly támadás ért amerikai hírportálokat, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) vizsgálja ezeket, emellett tanácsokat oszt a választási éjszakára készülő újságíróknak. Utóbbiak amúgy is könnyű prédát jelentenek a külföldi titkosszolgálatok számára, hiszen számítógépeiket nem védik túlzottan, miközben értékes jegyzetek, témaötletek, dokumentumok, információk és kapcsolatrendszerek bújnak meg rajtuk. Folyamatosan online vannak, és olyan informátoroktól kapnak anyagokat, akiket adott esetben nem is ismernek, egy-egy kémvírus pedig az egész szerkesztőséget meg tudja fertőzni rajtuk keresztül.
A Politicónak nyilatkozó szakértők és kormányzati források egyaránt egyetértettek abban, hogy komoly veszély leselkedik a médiára, különösen a The Associated Press (AP) hírügynökséget féltik a tudósítóik magas létszáma miatt. A szakértők három dologtól tartanak. Egyrészt hogy a külföldi titkosszolgálatok a készülő cikkekből és nem publikált dokumentumokból kulcsfontosságú információkhoz juthatnak. Másrészt a hackerek bejuthatnak a szerkesztőségi rendszerekbe és manipulált adatokat kezdhetnek publikálni olyan megbízhatónak számító médiumokon keresztül, mint az AP vagy a CNN. Harmadrészt a dezinformációk az amúgy is végletekig feszült helyzetben agressziót is szülhetnek.
„Az rémít meg, hogy létezik a lehetőség” – mondta a portálnak Tony Cole, a Szilícium-völgyben működő, FireEye nevű biztonsági cég – amely sok médiacéggel dolgozik együtt – technológiai igazgatója. Hozzátette:
mindent fel lehet törni.
Tucker Carlson, a The Daily Caller főszerkesztője is hasonlóan vélekedik. – Ha a szövetségi kormányzat és a biztonsági szolgálatok meghackelhetőek, akkor semelyik portál sincs biztonságban – szögezte le. A The New York Times Magazine-nál dolgozó Mark Leibovich abban reménykedik, hogy remek IT-szakértőik megvédik őket a bajtól.
Az AP ötezer riporterrel, szerkesztővel és kutatóval készül a választási éjszakára. Hatalmas a felelősségük, hiszen adataikat használja rengeteg médium, mielőtt választási győztest hirdetne, emellett a keleti parti eredményeik hatással lehetnek a nyugati parti szavazás menetére is. Beláthatatlan következménye lenne, ha támadás érné őket, ezért készülnek is erre: sokkal többet fognak telefonálni, mint interneten levelezni – közölték még májusban a The Washington Posttal. Emellett komolyabb biztonsági intézkedéseket foganatosítanak a jövő keddi választás napján.
Három államban – New Yorkban, Texasban és Virginiában – is arra figyelmeztetett az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája, az FBI, hogy a választás előtti napon terrortámadás lehetséges. Részletek itt.
A hírügynökség 2013-ban átélt már egy támadást: akkor a Twitter-fiókjukat törték fel és posztoltak ki oda egy Fehér Ház elleni bombatámadásról szóló álhírt. Az információ következtében a tőzsdeindexek zuhanni kezdtek. Ennél is frissebb hackertámadásról számolt be a USA Today újságírója februárban, akinek gépébe egy levegőben lévő repülőgép wifi-hálózatán keresztül törtek be, miközben az Apple és az FBI – a San Bernardinó-i mészáros telefonjával kapcsolatos – csörtéjéről írt. A The New York Times moszkvai irodáját pedig augusztusban érte támadás, valószínűleg orosz hackerek követték el. Szeptemberben a Newsweek szervereit „nyírták ki”, miután közölték cikküket arról, hogyan játszotta ki Donald Trump republikánus jelölt egyik cége a kubai embargót.
Október elején pedig a BuzzFeedet érte támadás azt követően, hogy fényt derítettek egy hacker kilétére. Október 21-én pedig óriási káosz lett úrrá a netezőkön, miután olyan népszerű portálok váltak elérhetetlenné, mint a Twitter, a Netflix, a PayPal, az Amazon vagy a Spotify. Utóbbival kapcsolatban Carmen Medina, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi hírszerzési igazgatóhelyettese megjegyezte a CNBC-n, hogy ilyen támadásokat egy kicsit komolyabb informatikai tudással bárki végrehajthat, valószínűleg unatkozó gémerek (számítógépes játékokat magas szinten űző személyek) lehettek érte felelősek. Szerinte is fennáll a veszélye annak, hogy választási adatokat feldolgozó szervereket és médiavállalatokat érhet támadás a választási éjszakán, ami „bizonytalanságot, bizalmatlanságot eredményezhet a választási eljárással kapcsolatban”.
Dan Perrin a Council to Reduce Known Cyber Vulnerabilities (Csökkentsük az Ismert Kiberbiztonsági Gyengeségeket) alapítója is azon az állásponton van, mint Medina: szerinte egy sikeres támadás a következő elnökbe vetett bizalmat is csökkentheti. A The Hillen közzétett cikkében azt írta, hogy a hackerek célpontjai nemcsak a médiavállalatok, hanem a digitális választói névjegyzékek és a szavazógépek is lehetnek. Hozzátette: „Roppant szerencsések leszünk, ha a választási éjszaka komoly kibertámadás nélkül telik majd el.” Ha viszont történik, akkor azt gyaníthatóan az oroszok hajtják majd végre. Ebben az esetben
„visszavágunk majd, és kirobbantjuk a világ első nemzetek közötti kiberháborúját”.
A képviselőházi hírszerzési bizottság demokrata kisebbségét vezető Adam Schiff kaliforniai képviselő a Politicónak azt mondta, a kisebb, IT-költségvetéssel nem vagy csak kis összegben rendelkező médiavállalkozások nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az önmagában nem elég, hogy a legtöbb cég azt állítja, teljes mértékben felkészültek mindennemű támadásra.
Kiberbiztonsági szakértők szerint az elmúlt három évben folyamatosan nőtt annak esélye, hogy komoly kibertámadás éri az amerikai vállalatokat – onnantól számítják az új korszakot, hogy 2014 végén észak-koreaiak feltörték a Sony Pictures szervereit. Nem segíti a helyzetet az, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány hemzsegett a kiberbiztonsági botrányoktól. A Demokrata Párt oroszok által pénzelt meghackelésétől kezdve John Podesta (Hillary Clinton demokrata jelölt jobbkeze) e-mailjeinek WikiLeaks általi kiszivárogtatásán át odáig, hogy Donald Trump folyton azt hangoztatja: elcsalják a választást.
