A törökök visszaszóltak az Európai Parlamentnek

Szerintük az Európai Unió nem tudja, mit akar, nem korrekt Törökországgal.

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén megszavazott egy állásfoglalást arról, hogy a tagállami vezetőknek fel kellene függesztenie Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Mindezt a júliusi török puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt.

Csütörtök este Binali Yildirim miniszterelnök úgy reagált a határozatra, hogy szerinte az EU képtelen eldönteni, mit akar Ankarától. Európa egyfelől biztonsági szempontból nélkülözhetetlennek tartja Törökországot, másrészt a mostani határozattal is ellentmondásba kerül önmagával – utalt az elmúlt időszak állandó török zsarolási alapjára, a márciusban megkötött menekültek visszavételéről és feltartásáról szóló egyezségre. Megismételte Recep Tayyip Erdogan elnök szavait, miszerint Ankara számára az EP csütörtöki véleménynyilvánítása érdektelen.

Az EU megalázta magát, Törökországot ily módon nem tudja térdre kényszeríteni – közölte Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter az Anadolu török állami hírügynökséggel az ügy kapcsán. Szerinte olyanok kritizálják az EP-ben a török kormányt, akik sajnálják, hogy nem volt sikeres a júliusi puccskísérlet. Ahelyett, hogy Európa nyitna a külvilág felé és globális szereplővé válna, a közösség gyáván elkezdett befelé fordulni – szúrt oda a külügyminiszter, aki szerint az uniónak nincs jövő képe, és az Egyesült Királyság egyebek között ezért lép ki. Önvizsgálatot javasol a közösségnek. 

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter közölte is, hogy Ankarában figyelmen kívül hagyják a strasbourgi döntést. Akik az EP-határozattal üzenni szeretnének nekünk, tudniuk kell, hogy ezzel az üzenettel nem jutnak be Kapikulénél [vagyis az európai török határnál – a szerk.] – szólt vissza. Folytatta az elmúlt időszak török retorikáját, mely a július 15-i sikertelen puccskísérletet antidemokratikusnak nevezte, míg a kormányt az egyetlen legitim hatalomnak mondta.

 „Miközben azt kommunikálják, hogy Törökország mellett szolidaritást vállalnak, Európa sajnos rövidlátó vitába süllyed” – fűzte hozzá Celik, aki két hete Angela Merkel német kancellár szavaira hivatkozva közvetlen párbeszédet szorgalmazott az EU és Törökország között. Merkel előzőleg azt mondta: Ne egymásról, hanem egymással beszéljünk!

A júliusi hatalomátvételi kísérlet után Törökországban tízezreket börtönöztek be. Tisztogatásokba kezdtek a fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a bíróságokon, közszolgákat és egyetemi tanárokat rúgtak ki. Legkevesebb 40 ezer ember lehet börtönben, 130 ezren veszíthették el az állásukat, 36 polgármestert leváltottak. Erdogan vezetésével az ország ellenzéki újságíróit és politikusait is letartóztatták, a terrorellenes harcra hivatkozva kurd politikai vezetőket kezdtek meghurcolni.

Európai politikusok ezért egyre gyakrabban kritizálták a török kormány tisztogatását. Ezzel párhuzamosan a törökök euroszkeptikus kijelentéseket tettek. Vasárnap Erdogan elnök már azt mondta: inkább Oroszországhoz és Kínához húznak, mint az EU-hoz. 

Az EP mostani véleménynyilvánítása jogilag nem kötelező érvényű, tehát a tagállami vezetők azt kezdenek vele, amit akarnak. Szakértők szerint fokozza a nyomást az Európai Bizottságra, illetve a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

Az Európai Unió 1999-ben ismerte el hivatalosan Törökország csatlakozási kérelmét, a tárgyalások pedig 2005-ben kezdődtek meg.