Magyarország megint kimaradt

Hazánk nem lett alapító tagja a kínai tőkéből megvalósuló beruházásokat támogató alapnak.

Megalapították a 16+1 Befektetési Alapot – jelentette be Maris Kucinskis lett miniszterelnök a rigai Kína–Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozón szombaton. Az alapítók: Kína, Lettország Csehország és Lengyelország. Magyarország tehát nem tagja a nevezett alapnak, amelynek célja, hogy kínai tőkéből megvalósuló infrastrukturális beruházásoknak biztosítson anyagi támogatást.

Mint ahogyan arról írtunk, hazánk a hasonló célok mentén létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alapításában sem vett részt. A tagfelvételről ma tárgyalt Szijjártó Péter az AIIB lengyelországi igazgatóhelyettesével, Radoslaw Pyffellel.

Maris Kucinski jelezte továbbá: fontos hangsúlyozni, hogy a 16+1 együttműködés az uniós tagállamokból, illetve az unióhoz csatlakozni kívánó államokból épül fel, ezért az EU-s jogokat minden esetben tiszteletben kell tartani.

A lett miniszterelnök szavai azért érdekesek, mert mint ahogyan azt megírtuk: a Budapest–Belgrád-vasútvonal miatt éppen azért indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy a beruházás megvalósulásában nem érvényesülnek az uniós közbeszerzési követelményei.

Tegnap ezzel kapcsolatban Matthew Baldwin, az Európai Bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: alapelv a nyitott pályázati rendszer, a Budapest–Belgrád-vasút megvalósítását illetően azonban a bizottságnak továbbra is kétségei vannak. Kérdés tehát, hogy ha a testület továbbra sem bólintott rá a 2014-es bejelentése óta húzódó beruházásra, mennyire lehet előrelépni az ügyben.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a rigai csúcs sajtótájékoztatóján elmondta: Peking az Európai Unió egységében és fejlődésében érdekelt, ezért az üzleti kapcsolatokban is szem előtt tartja az uniós jogszabályok betartását. Hozzátette: Kína kész részt vállalni a beruházások finanszírozásában, szükséges azonban, hogy a közép- és kelet-európai régió és Kína pontosabban meghatározza a közös érdekeket és célokat. A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a beruházás mielőbb megvalósulhat.

Ezekben a percekben szólal fel Orbán Viktor is, az eseményen részt vevő többi politikus nyilatkozatairól azonban – a helyszínről tudósító újságírók meglepetésére – a sajtó nem hallgathatja meg.