Nem csitulnak az indulatok Amerikában

Pénteken rálőttek egy Trump-ellenes tüntetőre.

Ez még csak a retorika és a magatartás változása ugyan – ami egyben megnyugtató is, hiszen igazolja, hogy mentálisan képes a megkomolyodásra, nin­csenek olyan problémái, amilyenek a kampányban felmutatott személyiségéről még feltételezhetőek voltak –, de mindenesetre jelzés arra nézve is, hogy politikai téren sem kell bizonyosra venni ígéretei szó szerinti megvalósítását.

A kampányban elhangzottak közül elsőnek azokat kell sorra venni, amelyek egyszerűen megvalósíthatatlanok. Idetartozik a Mexikóval és Kanadával létrehozott szabadkereskedelmi övezet (NAFTA) felszámolása, hiszen ez ma már az amerikai gazdaság egyik biztos lábának kirúgásával érne fel, azzal együtt, hogy valóban sok amerikai termelési munkahely megszűnésébe került. Kína irányába is lehetetlen a keménykedés a világ legnagyobb volumenű kétoldalú gazdasági szimbiózisa miatt. Nehéz az amerikai gazdaság és társadalom működését elképzelni a tizenegymillió illegális bevándorló deportálása után, de az átfogó, Obamacare-nek csúfolt egészségbiztosítási rendszernek hála életükben először gondoskodásban részesülő milliók pótlás nélküli kisemmizése is valószínűtlen. Ezekben a témakörökben sokkal inkább finomhangolások a realisztikusak, amelyek viszont sok időt vesznek igénybe. Az üzleti potentátok érdekei is ezzel esnek egybe, akik viszont ugyan­ilyen alapon valószínűvé is teszik, hogy egy vállalkozói adócsökkentést – amit szintén ígért – megvalósítson. Szintén megvalósítható a belbiztonság fokozása, a jövő bevándorlóira vonatkozó szabályok szigorítása, bár a muszlimok beutazásának felfüggesztésére tett „ordibálós” ígéretnek már nincs sok nyoma. A terror elleni harc fokozása, főként az Iszlám Állam elleni erélyesebb fellépés szintén elképzelhető, különös tekintettel arra, hogy ez lehetőséget teremt egy másik ígéret megvalósítására, a pragmatikusabb külpolitikára, pél­dául Oroszország kapcsán.

Elszabadult indulatok

Rálőttek egy tüntetőre péntek éjjel az Oregon állambeli Portlandben, a Donald Trump megválasztott amerikai elnök ellen rendezett tiltakozó felvonulás alatt – jelentették a hírügynökségek szombaton.

A lövés egy egyelőre ismeretlen személyazonosságú férfit sebesített meg, miközben a tüntető tömeg a Morrison hídon haladt át. A rendőrségi közlemény szerint a tettes, autójából kiszállva szóváltásba keveredett, majd rálőtt az egyik tüntetőre, akit kórházba vittek. Sérülései nem életveszélyesek. Az elkövetőt nem sikerült elfogni.

(MTI)

Ami megint csak kérdéses, az a washingtoni politikai elit lecserélésére tett ígéretének („a kampányunk valóban létükben fenyegeti őket”) megvalósítása. Kívülállóként ugyanis annyira szűk Trump stábja, hogy még egy normál, politikai kinevezetti szintű váltás lebonyolítása, az úgynevezett „szilva könyvben” szereplő mintegy nyolcezer pozíció betöltése is problematikus lehet. Nem beszélve arról, hogy a szövetségi államapparátus központi állománya, amely az általa célba vett washingtoni vízfejnek ugyanúgy a része, mint a politikum, szintén mélyreható változtatásokat igényelne. Ők azok – példaként érdemes megemlíteni a 16 (!) önálló szervből álló hírszerzői közösséget –, akik a Fehér Ház minden új lakóját beavatják az ország irányításának szó szerinti rejtelmeibe, így igencsak képesek szűkre szabni a kampánykörútról még módfelett tágnak tűnő elnöki mozgásteret.

A külvilág izgalma persze ezzel együtt is teljesen jogos. Ezt tükrözi, hogy Do­nald Trumppal tegnap Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is beszélt telefonon. Talán éppen a kedélyek csillapítása érdekében – az AFP értesülései szerint – Barack Obama jövő héten Berlinbe utazik, ahol Theresa Mayjel, Angela Merkellel és Francois Hollande-dal találkozik.