Mint a lett európai képviselő, a helyi oroszok pártja által delegált Tatyjana Zsdanok ennek kapcsán megjegyezte, Oroszország démonizálásába az Egyesült Államokat követve az Európai Unió is beszállt, s ahogy erősödik Moszkva, úgy lesz egyre vadabb Európában is a ruszofóbia. A Történelmi Perspektíva Alapítvány elnöke, Natalia Narocsnyickaja ennek illusztrálására felidézte, hogy Putyin 2007-es, kemény müncheni beszéde messze nem váltott ki a maihoz hasonló hörgést, hiszen Oroszország akkor még gyenge volt.
Az oroszellenes hisztéria okait taglalva több előadó, köztük az olasz Giulietto Chiesa is megjegyezte, a Nyugat mindenekelőtt azért ideges, mert elveszítette monopóliumát az információra és az életmód meghatározására. Érzi a gyengeségét, az orosz világ ugyanakkor még nem érzi az erejét. Az Amerikában élő orosz politológus, Nyikolaj Zlobin egyetértett azzal, hogy az erősen amerikanizált világra ráfér a ruszifikáció, a szembenállás eredőjét többekkel szemben nem egyfajta „nyugati vírushordozó” aktivizálódásában, hanem mindenekelőtt annak felismerésében és tudatosulásában látja, hogy Oroszország és a Nyugat geopolitikai ellenfelek. Az elemző fontosnak tartja, hogy a feszültség csökkentése érdekében a felek tisztázzák az egymás mellett élés formáját. Zlobin abban sem értett egyet a többség véleményével, hogy a világ többpólusúvá válna. Szerinte Amerika valóban veszít a befolyásából, a regionális konfliktusokból látszóan ebből mindenekelőtt a kis- és közepes országok nyernek, a világ pedig pólusok nélkülivé válik. „Ezt az olyan méretű hatalmaknak, mint az Egyesült Államok vagy akár Oroszország, nehéz megszokniuk” – fogalmazott Zlobin.
