Sem az osztrák, sem a magyar társadalom nem liberális

Angelika Mlinar osztrák liberális képviselő lapunknak elmondta, miért zárnák ki Magyarországot az EU-ból.

– A liberális európai parlamenti frakcióban (ALDE) jelenleg nincsen magyar képviselő. Magyarországról kikkel működik együtt szorosabban?
– Kevés magyar képviselővel volt dolgom, elsősorban azokkal, akikkel közös bizottságban vagyunk, vagy jelentéstevőkként ugyanazon az ügyön dolgozunk. Gál Kinga egyszerűen fogalom az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjainak körében, olyan magas színvonalú munkát végez a bizottság alelnökeként, de Balczó Zoltán is figyelemre méltó, Niedermüller Péter pedig egészen kellemes személyiség.

– Az ALDE gyakran támadja a magyar kormányt, rendszeresen indítványozza az EU-ból való kizáráshoz vezető hetes cikkely aktiválását is. Miért akarják a liberálisok kizárni Magyarországot az EU-ból?
– Egy országot nem lehet az akarata ellenére kizárni az EU-ból, ugyanakkor Orbán Viktor, aki régen az ALDE tagjaként kezdte, rendszeresen provokálja az EU-t. A liberálisok által kezdeményezett hetes cikkelyes szavazáson csak néhány szavazat hiányzott az érvényességhez. Ebben az ügyben az Európai Néppárt a felelős, akik annak ellenére tartják a frakcióban a Fidesz képviselőit, hogy radikálisan szembemennek a frakció legnagyobb része által komolyan képviselt, több Európát szorgalmazó politikával.

– A liberális pártcsalád magyar tagjai, a Liberálisok és az Együtt jóval a bejutási küszöb alatt vannak. Lát esélyt arra, hogy a liberalizmus feltámadjon poraiból, és újra önálló frakcióval rendelkező erőként jelenjen meg?
– Sem az osztrák, sem a magyar társadalom nem liberális, ellentétben például Hollandiával, ahol több liberális tagpártunk is jelentős szereppel bír. Ennek ellenére, a Liberális Fórum (LIF) és az Új Ausztria (NEOS) sikere is mutatja, hogy visszatérhet a hangsúlyosan liberális politika. Tavaly azért tartotta az ALDE a kongresszusát Budapesten, hogy ezt a folyamatot elősegítse.

– Ön elkötelezett támogatója a szabadkereskedelemnek, gyakran hangoztatja, hogy Oroszországot is bevenné az európai szabadkereskedelembe. Ha annyira jó ez, akkor miért tiltakozik a lakosság jelentős része ellene?
– A CETA szövege hosszas tárgyalások eredményeként készült el. Az osztrák és a magyar kormányfő is felismerte, hogy felelős döntést kell hozniuk. Nem a bulvárlapok szerkesztőségeinek kell megfelelniük, hanem az ország és az EU érdekeit kell képviselniük. Ausztria és az EU exportgazdaság. A GDP 60 százalékát az export adja, így a jólétünket a szabadkereskedelem garantálja! A klórozott csirkéről már bebizonyosodott, hogy hazugság, mint ahogyan a génmódosított kukoricáról terjedő rémhírek is hülyeségnek bizonyultak. Nem összeesküvés-elméletekre kell alapozni a gazdaságpolitikát. Az EU szavahihetősége is múlik azon, hogy hogyan képes betartani és betartatni a nemzetközi szerződéseit. Nagyon veszélyes volt a mostani játszma, veszélybe sodorhatta a munkahelyeket, ráadásul az Egyesült Államokkal és Japánnal kötendő szerződések tárgyalásait is megnehezítette. Örülök, hogy Junckerék aláírták a megállapodást Kanadával.

– A CETA – és a TTIP kapcsán nem csak tartalmi aggályok merültek fel, hanem a tárgyalás menete is problematikus. Csak a tagállami és az EU-parlamenti képviselők juthattak hozzá a dokumentumokhoz, még azt sem lehetett biztosan tudni, hogy kik folytatják le a tárgyalásokat.
– Ez is hasonló hazugság, mint a klórozott csirke. Sajnos a sajtóban elterjedt, hogy milyen titokzatos körülmények közt folynak a tárgyalások, holott ez nem volt igaz. Az Európai Bizottság honlapján megtalálhatók a dokumentumok, a látogatottsági statisztikák alapján, az évek során, nem túl sokan érdeklődtek iránta. Ez érthető is, mivel ezek nagyon komplex szövegek, kellő szakértelem szükséges az értő olvasáshoz.

– Sokan a térség országainak uniós csatlakozásakor arra számítottak, hogy az EU-ban megszűnnek azok a nemzetiségi kisebbségi problémák, amelyek az Osztrák–Magyar Monarchia szétrombolásakor keletkeztek. A karintiai szlovén nemzetiség szülötteként, igazolva látja azt a közkeletű gondolatot, hogy csak a szőnyeg alá lettek söpörve a kisebbségi ügyek a megoldás helyett?
– Sajnos egyet kell értenem a megállapításával. A kisebbségi ügyekre nem terelődik kellő figyelem, ráadásul újra és újra meg kell vívni a harcot, például a kétnyelvű helységnévtáblák, a nyelvhasználat ügyében. A cigányság helyzete is rendezetlen, holott az EU területén tizenkétmillióan élnek, többen, mint sok tagállam teljes lakossága.

– Az osztrák nagykoalíciós pártok, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Ausztria Szociáldemokrata Pártjának (SPÖ) népszerűsége csökken, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, nem lesz parlamenti többségük a legkésőbb 2018-ban esedékes választásokat követően. Inkább egy jobboldali vagy egy baloldali többséget juttatnának kormányra?
– A Szabadságpárt pozíciói annyira eltérnek a miénktől, hogy nem tudnánk együtt kormányozni. A gazdaságpolitika terén sem, mivel szerintünk káros a protekcionizmus, ami a gazdaságpolitikájuk alapját képezi. Egy vörös-zöld koalíciónak nem lenne meg a többsége velünk sem. A Néppárt egy alapvetően gazdaságbarát párt, de kettőnknek nem lenne meg a többsége. A legvalószínűbb, hogy a nagykoalíció úgy folytatódik, hogy harmadik erőként beveszik a Zöldeket vagy minket. Meglátjuk, mit hoz majd a választás.