Új köntöst kap a Buckingham-palota

A tíz évig tartó munkálatokat megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy a királynőnek ne kelljen kiköltöznie.

MNO
2016. 11. 18. 15:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Buckingham-palota legutóbb 64 éve, 1952-ben esett át alapos – de akkor sem teljes körű – tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet királynő trónra lépett. Így épp itt volt az ideje a világhírű, ám jó ideje omladozó rezidencia felújításának. A munka jövő áprilisban veszi kezdetét és tíz éven keresztül tart – írja a BBC. A renoválásra 369 millió fontot szánnak, ez több mint 130 milliárd forint. A tatarozást megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy II. Erzsébet királynőnek ne kelljen teljesen kiköltöznie.

A királyi ház pénteki bejelentése szerint a felújítást nem lehet tovább halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye.

Erzsébet királynő ugyan ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is uralkodói rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.

Az MTI tudósításából kiderül, hogy a finanszírozást az uralkodó személyi kiadásaira létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant átmeneti emelésével oldják meg. A Crown Estate – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő és felügyelő holding – teljes egészében befizeti éves eredményét a brit költségvetésnek, amely ezután ebből alapesetben 15 százalékot visszaoszt a monarchiának az uralkodói ellátmányra. Ezt a visszatérítést emelik a munkálatok idején 25 százalékra.

A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és ez is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.

Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában 250 millió font kárt okozhatna.

A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó és várhatóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni.

Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegné londoni lakosztályára – amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki néhány éve – 4,5 millió fontot (1,6 milliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból.

A Buckingham-palota felújítási programjának pénteki bejelentése után a legnagyobb brit monarchiaellenes szervezet, a Republic közleményben követelte a királyi rezidenciákra költött adófontok felhasználásának független kivizsgálását és teljes körű feltárását. A Republic szerint „uralkodóék hozzáállása nem változik: ők használják, mi pedig fizetjük” a királyi ingatlanokat.

A szervezet megismételte azt a régi követelését, hogy a Buckingham-palotát „vissza kell venni” és világszínvonalú múzeummá kell átalakítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.