Új köntöst kap a Buckingham-palota

A tíz évig tartó munkálatokat megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy a királynőnek ne kelljen kiköltöznie.

A Buckingham-palota legutóbb 64 éve, 1952-ben esett át alapos – de akkor sem teljes körű – tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet királynő trónra lépett. Így épp itt volt az ideje a világhírű, ám jó ideje omladozó rezidencia felújításának. A munka jövő áprilisban veszi kezdetét és tíz éven keresztül tart – írja a BBC. A renoválásra 369 millió fontot szánnak, ez több mint 130 milliárd forint. A tatarozást megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy II. Erzsébet királynőnek ne kelljen teljesen kiköltöznie.

A királyi ház pénteki bejelentése szerint a felújítást nem lehet tovább halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye.

Erzsébet királynő ugyan ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is uralkodói rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.

Az MTI tudósításából kiderül, hogy a finanszírozást az uralkodó személyi kiadásaira létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant átmeneti emelésével oldják meg. A Crown Estate – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő és felügyelő holding – teljes egészében befizeti éves eredményét a brit költségvetésnek, amely ezután ebből alapesetben 15 százalékot visszaoszt a monarchiának az uralkodói ellátmányra. Ezt a visszatérítést emelik a munkálatok idején 25 százalékra.

A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és ez is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.

Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában 250 millió font kárt okozhatna.

A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó és várhatóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni.

Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegné londoni lakosztályára – amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki néhány éve – 4,5 millió fontot (1,6 milliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból.

A Buckingham-palota felújítási programjának pénteki bejelentése után a legnagyobb brit monarchiaellenes szervezet, a Republic közleményben követelte a királyi rezidenciákra költött adófontok felhasználásának független kivizsgálását és teljes körű feltárását. A Republic szerint „uralkodóék hozzáállása nem változik: ők használják, mi pedig fizetjük” a királyi ingatlanokat.

A szervezet megismételte azt a régi követelését, hogy a Buckingham-palotát „vissza kell venni” és világszínvonalú múzeummá kell átalakítani.