Bassam Tibi szaván vitázik egész Németország

A CDU programjának részévé tenné, a Zöldek támadják, az SPD rosszallással tekint rá.

Másfél évvel első virágzása után újra a viták középpontjában áll Németországban a Leitkultur, vagyis a vezető, irányadó kultúra, más megfogalmazások szerint alapkultúra fogalma. Míg ezt a koalíciós pártok nagyobbika, a CDU programjának hangsúlyos részévé szeretné tenni, a Zöldek nyíltan támadják, a szociáldemokraták (SPD) pedig rosszallással tekintenek rá. A fogalomról az olvasónak egy másik „kultúra” is beugorhat, mégpedig a mostanáig sokat hallott, Angela Merkellel és menekültpolitikájával összeforrott, legalábbis vegyes fogadtatású Willkommenskultur. De talán nem véletlen, hogy a CDU épp a menekültválság sokkoló hullámainak elcsendesedésével, egyúttal a parlamenti választások előtt szűk egy évvel kezdi el az áthangolást a befogadás-központúságról a nyugati értékek egységes tiszteletére, a közmegegyezésen alapuló viselkedésminták gyakorlására. A fogalom az ezredfordulón már felszínre került Németországban, mégpedig a CDU-t azóta már maga mögött hagyó Friedrich Merz egykori frakcióvezető jóvoltából, de akkor a politikai korrektség jegyében elvetették.

Egyesek számára a vezető (Leiter, Führer) szó okán gyanús áthallásai vannak a fogalomnak, holott egy 1962 óta Németországban élő szír társadalomtudós, egyetemi professzor használta először. A göttingeni egyetem tanára, Bassam Tibi úgy képzelte el a nyugati demokráciákat és persze Németországot, hogy bennük kulturálisan sokszínű, de konszenzuson alapuló liberális demokráciák működnek. Az alapvető értékeket – mint a jogegyenlőség, az alapvető egyéni és közösségi jogok, az állam és egyház szétválasztása – jó esetben mindenki mint közös nevezőt fogadja el, egyfajta alapként, magkultúraként. De épp az ezredfordulón merült fel először, hogy a bevándorlás és sikeres integráció feltétele az, ha a messziről jöttek nemcsak megérkeznek valahova, hanem be is épülnek és részévé válnak a társadalomnak. Következésképpen eszmei szinten is kell, hogy legyen valami, amihez asszimilálódnak. Nem történt más, csak a CDU ezúttal felkarolta az ideát.

Lapunk aziránt érdeklődött Bassam Tibinél, vajon szerinte helyesen értelmezi-e a német politikai közbeszéd az általa bevezetett Leitkultur fogalmát. Az egyetemi tanár válaszából kiderült, pesszimistán szemléli a német társadalom átalakulását. Azt mondta, a fogalom jelentése körüli vitából egyértelmű, hogy sajnos a németek még mindig nem tudtak nyugvópontra kerülni a náci múlt helyes értelmezését illetően, és nem tanulták meg, hogy a demokratikus vitakultúrához hozzátartozik az egyet nem értés elfogadása is. A politológus véleménye az, hogy Németország egy elvetélt, megbukott demokrácia, mert a demokratikus vitához nincs meg a politikai kultúra.

Ezen kívül van egy másik – ehhez képest sokkal elenyészőbb – probléma is, vagyis hogy az angol nyelvben a Leitkulturt nem irányadó, hanem sokszor helytelenül hegemón kultúrának fordítják.

Mint azt lapunknak Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselet-vezetője elmondta, a Leitkultur fogalma igazán sosem került partvonalra a pártban. A fogalom aktualitását a jelenlegi körülmények adják, az, hogy időközben sokkal összetettebbé vált a világ, az embereknek ezért világos orientációra, iránytűre van szükségük. A vezető kultúra egyszersmind együttélést és együtt cselekvést jelent. Kérdésünkre, hogy a multikulturális Németországban mennyire lehet egységes iránytűt adni az emberek kezébe, a CDU háttérintézményének magyarországi irodavezetője úgy válaszolt, a CDU még ma is néppárt, nem pedig egytémájú tömörülés, mint például a Kalózpárt vagy a bevándorlásellenes AfD. A kereszténydemokraták ma is képesek választ adni a szociális piacgazdaság kihívásaira, egyszersmind meg tudnak felelni a jogállam követelményeinek, a transzatlanti kötelezettségeknek, nagyfokú szociális biztonságot csak ők tudnak nyújtani. – Egyszóval a német alkotmányban foglalt legmagasabb eszméknek a CDU képes ma megfelelni – foglalta össze Frank Spengler.

Egy tegnap a Forsa kutatóintézet által kiadott felmérés szerint a CDU támogatottsága szeptember közepe óta 4 százalékpontot nőtt, a választók 37 százaléka szavazna rájuk.