Románia rendszerváltás utáni történetének legnépesebb parlamentje helyett választhat újat és karcsúbbat vasárnap az ország 18 millió szavazópolgára. Az 1989-es forradalmat követő nyolcadik törvényhozási megméretés választójogi értelemben több szempontból jelent „visszarendeződést” a korábbi állapotokhoz, ami egyfajta kritikája az évekkel ezelőtt bevezetett újításoknak.
Először is a négy évvel ezelőtt felduzzasztott 588 főről 466-ra csökken a szenátusból és képviselőházból álló kétkamarás parlament, másrészt az egyéni választókerületest a listás rendszerrel ötvöző szisztémát felváltja a 2012-ig alkalmazott megyei pártlistás, arányos rendszer. Újdonság az is, hogy idén először adhatják le szavazatukat levélben a külföldön élő román állampolgárok, akiknek számát három- és négymillió közöttire becsülik. A könnyítés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az előzetesen regisztrált mintegy kilencezer szavazóból a tegnapi határidőig mindössze 4500-an küldték el levélszavazatukat.
Mivel egy éve szakértői kormány irányítja az országot, nagyjából valamennyi politikai erő egyenlő esélyekkel vág neki a versenynek. Valamennyi előzetes felmérés a Szociáldemokrata Párt (PSD) 40 százalék körüli győzelmét vetíti előre, a baloldal azonban egyedül nem lesz kormányzóképes. A lehetséges koalíciók kialakítása terén sok függ attól, hogy mely kisebb pártok jutnak be a bukaresti törvényhozásba a 20 százalékon mért, Klaus Johannis államfőhöz közel álló jobbközép liberálisokon (PNL) és a politikai kínálatban újoncnak számító Mentsétek meg Romániát Szövetségen (USR) kívül.
Az esélyesek közül Calin Popescu-Tariceanu szenátusi elnök alakulata a baloldalhoz, míg Traian Basescu volt államfő kis pártja a jobboldalhoz húz, elemzők szerint pedig Johannis mindent elkövet majd, hogy a PSD ellenzékben maradjon. Egyébként miközben a baloldal nem nevezte meg kormányfőjelöltjét, a liberálisok az USR-rel közösen a korábban az EU mezőgazdasági biztosi posztját betöltő Dacian Ciolos technokrata miniszterelnököt támogatják, aki eddigi függetlenségét feladva néhány napja nyíltan kampányol a két alakulat mellett.
Ahogy többször is volt rá példa első kormányzati részvétele, 1996 óta, idén is királycsinálóvá válhat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely az ötszázalékos parlamenti küszöb abszolválása érdekében együttműködésre lépett egykori riválisával, az erdélyi Magyar Polgári Párttal (MPP). Miközben a négy évvel ezelőtti megméretésen a magyarországi kormánypártok még a Tőkés László védnöksége alatt álló Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogatták, a Fidesz–KDNP ezúttal teljes mellszélességgel felsorakozott az RMDSZ mögé.
