Johnson beszéde különutas brit politikát vetít előre?

Izgalmas idők: hiába a brexit, a brit külpolitika nem kér az „erős emberekből”, és a szabad világ élére állna.

Különösen fontosnak tetszik, hogy a beszéd alapján megállapítható: hiába ütött meg békülékenyebb hangot Oroszországgal Donald Trump megválasztott amerikai elnök, úgy tűnik, a politikai-ideológiai hasonlóságok ellenére a brit konzervatív kormány nem hajlandó egyezkedni Putyinnal. Johnson megjegyezte: a kapcsolatokat Oroszországgal mindaddig nem lehet normalizálni, amíg Moszkva folytatja Ukrajna destabilizálását, és Aleppó bombázását.

A programbeszéd persze programbeszéd, nehéz megjósolni ennek alapján, a gyakorlatban milyen lesz a brit külpolitika. (A beszédet a Chatham House honlapja videón is közzétette, a teljes, angol nyelvű leirat elérhető itt.)

Boris Johnson egyébként meglehetősen magasra tette a lécet. Meggyőződése, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióból való kilépése után is globális szerepet játszik majd. Mi több, vezetnie kell a világot!

Azoknak, akik szerint most túl kicsik, túl gyengék és túl szegények vagyunk ahhoz, hogy befolyással legyünk a világra, azt válaszolom, vannak még néhányan, akik megértik, mire képes ez az ország és milyen hatással tud lenni

– üzente a kételkedőknek.

Kérdés, mit fog szólni ehhez az Egyesült Államok. A brit politika harciassága Moszkvával szemben kétségtelenül hidegháborús retorikai hagyomány is, ám Boris Johnson beszéde azt sejteti, hogy a Közel-Kelet egyes kérdéseiben is meglehetősen távol áll majd az új amerikai adminisztráció és a brit külügy elképzelése. Például Johnson nem ért egyet a leendő amerikai elnök Szíria-politikájával sem: ő Bassár el-Aszad elnököt tárgyalóasztalhoz kényszerítené, ami arra utalhat, hogy London számára elfogadhatatlan egy olyan rendezés, amely Aszad győzelmével, vagy hatalomban való megerősítésével járna.

Vannak azért közös pontok is: Johnson is sürgette, hogy Kínával és Kelet-Ázsiával a viszonyt ne csupán a kereskedelmi érdekek, hanem geopolitikai célok is meghatározzák. Johnson ugyancsak egyetért Trumppal abban, hogy minden tagállamnak növelnie kell hadi kiadásait és hozzájárulását a NATO költségvetéséhez. „Donald Trumpnak igaza van. Nem lehet igazolni azt, hogy egyetlen NATO-tag, Amerika, a szövetség védelmi költségvetésének 70 százalékát biztosítja, míg a többi huszonhét ország a maradék harminc százalékon osztozik.”

A külügyminiszter ezzel kapcsolatos megjegyzései közül a BBC kiemelte, hogy Johnson szerint az Egyesült Királyság nem fogja akadályozni azokat az európai erőfeszítéseket, amelyek szorosabb védelmi együttműködés kialakítását célozzák. „Ha ezt akarják, ám legyen” – mondta a brit külügyminiszter, ám figyelmeztetett, mindez nem történhet a NATO-ban vállalt kötelezettségek rovására.

A BBC híradásában megjegyzi: 2015 márciusában az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy közös európai hadseregre lenne szükség az orosz és más fenyegetésekre is válaszképpen. 2016-ban pedig Csehország és Magyarország is kinyilvánította, hogy szükség van a közös hadseregre az EU biztonságának megerősítése érdekében. A közös haderő gondolata viszont nagy lendületet adott a brexit győzelmének a brit népszavazáson.

Itt azonban némi zavar lehet az erőben, ugyanis a BBC ugyanebben a híradásában arról számolt be, hogy a brit kormány szóvivője szerint semmiféle változás nem történt ebben az ügyben a brit álláspontban, és a jelenleg még EU-tag Egyesült Királyság nem ért egyet az európai véderő létrehozásában.

Félő, hogy a jog szerint akár egymillió uniós polgárt is kitoloncolás fenyeget Nagy-Britanniából az EU-ból való kilépést követő napon, legalábbis ha nem gyorsítják fel a státuszuk elbírálását – írta a The Guardian. Becslések szerint ha az országban jelenleg élő mintegy hárommillió uniós polgár benyújtaná az állandó lakhelyre vonatkozó kérelmét, akkor azok elbírálása a jelenlegi tempó mellett 47 évig tartana. A dokumentumot ugyanis egyáltalán nem uniós lakosok számára tervezték: a 85 oldalas nyomtatványon ezernyi adatot meg kell adni, például az adózásról, a bankszámláról, a külföldre tett utazásokról. Ráadásul csütörtöki statisztikák szerint a kérelmek mintegy 30 százalékát így is visszautasítják.