Ahhoz képest, hogy az emberek nagy része először azt sem tudta, sírjon-e vagy nevessen, mikor kiderült, hogy Boris Johnson lesz Nagy-Britannia külügyminisztere, a botrányairól és különcségéről elhíresült egykori londoni polgármester egész jól belejött az új munkájába is.
Ma elmondott beszédében, amelyet a sajtó első jelentős külügyminiszteri beszédének nevezett, Johnson megállapította: a világ nincs jó formában. „Az erős ember kultusza dívik, és a demokrácia visszaszorulóban van”. A beszédében Boris Johnson a jog uralmára épülő liberális rend védelmezőjeként állította be az Egyesült Királyságot, amellyel élesen megkülönböztette Nagy-Britanniát azoktól, akik illiberális fordulattal kacérkodnak.
Ismeretes, 2014-ben Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében az illiberális demokráciák sikeréről beszélt, ami akkor még megütközést keltett. Most csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban a magyar kormányfő úgy fogalmazott: sokan a mai napig nem értették meg a brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson, pedig ezek azt mutatják, a valóság győzött az ideológiák felett, nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között.
Johnson azonban beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Királyság „az erős ember” kultusza ellen fellépve mindent megtesz azért, hogy a világ ne térjen vissza egy korábbi, brutálisabb állapotához. Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság kiválásáról szóló döntést nem tartja beilleszthetőnek abba a politikai sokksorozatba, amelyet Donald Trump választási győzelme jelentett Amerikában és a szélsőjobb megerősödése Európában. „A június 23-i referendum óta erőfeszítések történnek arra, hogy az eredményt átpszichologizálják, és hogy a brit népnek káros indítékokat tulajdonítsanak. És sokan vannak, akik elhamarkodottan párhuzamot vontak populista mozgalmakkal a világ más részein” – fogalmazott Johnson, és kijelentette, hogy a kilépésre az emberek, ahogy jómaga is, nem idegengyűlöletből szavaztak, hanem éppen a demokráciába vetett hitük miatt.