Véget ért a brit legfelső bíróságon a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával kapcsolatos négynapos meghallgatássorozat. Ez az a cikkely, amely szabályozza, hogy egy ország miként hagyhatja el az Európai Uniót, ennek aktiválása indíthatná el hivatalosan is a júliusban megszavazott brit kilépést (brexit). Bírósági ügy azért lett ebből, mert egy londoni befektetési társaság vezetője, Gina Miller szeretné elérni, hogy a brit parlament jóváhagyása nélkül ne lehessen végrehajtani a brexitet (Theresa May miniszterelnök saját hatáskörének tartja a folyamat elindítását). Az első fokon eljáró londoni bíróság ítélete szerint a parlament szuverén jogköre a kilépés elkezdésének jóváhagyása. A kormány fellebbezett, ezért került az ügy a legfelső bírósághoz, amely ismét meghallgatta a felek álláspontját.
Tegnapelőtt Skócia képviseletében James Wolffe főügyész a főbírák előtt leszögezte: az 50. cikkely aktiválása előtt a brit kormánynak nemcsak a brit parlamenttel, hanem a skóttal is konzultálnia kell. Érvelése szerint a brexittel módosulnak skót törvényhozási jogkörök, valamint átalakul az Egyesült Királyság belső alkotmányos rendje is. Álláspontja azért is érdekes, mert a brit kormány jogi képviselője a meghallgatássorozat korábbi szakaszában elvetette az egyeztetés lehetőségét. Skócia miniszterelnöke, Nicola Sturgeon a brexitnépszavazást követően egyébként többször is leszögezte, hogy ismét referendumot tartanának az ország Egyesült Királyságtól való elszakadásáról, mert nem tűrik el, hogy erőszakkal „kirángassák őket” az EU-ból. (Igaz, Skócia nem „saját jogán”, hanem az Egyesült Királyság részeként tagja a közösségnek jelenleg is, így ha kilépne ez utóbbiból, valószínűleg akkor is „kiesne” az unióból. Bár ilyesmire még soha nem volt példa, ezért nehéz megjósolni, hogy végül milyen alkuk köttetnének meg.)
A meghallgatássorozat ugyan lezárult, de a legfelső bíróság ítélethirdetésére idén már nem kerül sor – leghamarabb január közepén derül ki, hogyan döntött a testület. A kormány ugyanakkor próbált elébe menni az ítéletnek: kompromisszumot kötött az ellenzékkel. May vállalta, hogy az 50. cikkely aktiválása előtt a parlament elé terjeszt egy ismertetőt a követendő stratégiájáról, cserébe az alsóház nagy többséggel támogatta a kormány menetrendjét, amely szerint március végéig el kell indítani a kilépést. A miniszterelnök a Financial Timesnak tegnap így fogalmazott: „Fontos, hogy ne húzzuk már sokáig a kilépést, mert akkor elveszítenék az emberek a politikusokba vetett bizalmukat. Porhintésnek hinnék az egészet”. Hozzátette, szerinte az uniós vezetők mindent elkövetnek majd Nagy-Britannia megbüntetéséért, hogy eltántorítsanak más államokat a kilépéstől.
