Élete legnagyobb erőpróbájához érkezik vasárnap Matteo Renzi, aki az olasz alkotmányos reform keresztülvitelének kísérletével próbál dacolni nemcsak a személyét, hanem a politikai osztály egészét egyre inkább elutasító, a korrupciót a legnagyobb problémának tartó lakossággal. A miniszterelnök a folyamatosan csökkenő népszerűségi mutatók árnyékában próbálta meg elmagyarázni, hogy az ország csak akkor tud kimászni a politikai döntéshozatalt megakasztó alkotmányos helyzetből, ha a nép szavazatával is megerősíti az államberendezkedés átalakítását. Ezt a műveletet sokáig halogatta az olasz politikai elit, de mivel az alkotmányt csak kétharmados felhatalmazás birtokában lehet módosítani, és az meg szinte sosem állt rendelkezésre, marad a népszavazás. Amivel kapcsolatban csak pesszimista és még pesszimistább latolgatások láttak napvilágot Európa-szerte. Eszerint Renzi legjobb esetben is megbukik, legrosszabb esetben viszont az uniós közös fizetőeszköz is meginoghat az államadósságát a GDP-hez mérten 132 százalékra hizlaló ország miatt.
De mit is akar Renzi? A népszavazás a kétkamarás parlamenti rendszer megszüntetését, a törvényhozás, egyúttal a kormányzás felgyorsítását, áttételesen pedig a gazdaság felpörgetését célozza, ugyanis a felsőház, a szenátus jelenleg minden egyes törvényt visszadobhat. A grémium regionális tanáccsá válna, és 315 tag helyett csak 100, a régiók által küldött képviselő ülne benne. A kilátások cseppet sem kedvezők a Demokrata Pártot képviselő Renzi számára. Már csak azért sem, mert az emberek nem az alkotmánymódosítás, hanem a kormány elzavarásának lehetőségét látják a voksolásban. Silvio Berlusconi pártja, az Északi Liga, az 5 Csillag Mozgalom mind a nemet támogatja a baloldali erő ellenében. Tizenhat közvélemény-kutató mindegyike a nem szavazatokat látta többségben november közepi méréseiben.
– A legfontosabb, amit tudni kell, hogy Renzit senki sem választotta, őt Enrico Letta kormányának bukása után nevezte ki a Demokrata Párt. De teljesen elhibázott a referendum kiírásának ideje, Olaszország súlyos anyagi gondokkal küzd, rengeteg nyugdíjas 400 eurós nyugdíjból kénytelen élni, a rendőrségnél, az állami szerveknél komoly költségvetési hiányok vannak. És míg a kormány a költségek lefaragásáról, a takarékoskodásról beszél, addig négymillió euróért az igenre buzdító kortesleveleket küld a külföldön élő olaszoknak – mondta lapunknak egy Budapesten élő olasz, aki csak álnéven vállalta véleményét. Adolfo szerint nem Matteo Renzi, hanem az egész politikai osztály iránti elégedetlenségüket fogják az emberek a nem szavazatba belesűríteni. Egy hazánkban élő másik olasz, Andrea szerint Olaszországban nem az a probléma, hogy nem működik a törvényalkotás, éppen az a baj, hogy túl sok törvény van, de nem alkalmazzák ezeket. Ennek a kormánynak nincs általános programja, azt Renzi csinálja aszerint, hogy napról napra mit lát. És ami a pénzügyi szektort illeti, szerinte az olasz bankok nem tudják majd megoldani a problémáikat csak azért, mert esetleg az igenek nyernek. Ha a nemek győznek, akkor az szerinte egyben Renzi politikai karrierjének a végét jelenti.
Renzi azt ígérte, kihúzza a mocsárból az országot. Ha nem sikerül, akkor sem úgy fog búcsúzni az 1946 óta 41 kormányfőt és 61 kormányt látott olasz miniszterelnöki székből, mint az őt megelőző kormányfők. A 41 éves politikusra úgy fognak emlékezni, mint aki egy egész korszakot akart lezárni egy népszavazással. Renziből könnyen lehet majd még egyszer kormányfő, de most majdnem minden körülmény összeesküdött ellene. Az elitellenes Öt Csillag Mozgalom lassan megelőzi a közvélemény-kutatásokban vezető, de csökkenő népszerűségű Demokrata Pártot. Renzi csak abban reménykedhet, hogy a délen megszokott alacsonyabb részvétel és a külföldi szavazók a kezére játszanak. A kutatóintézetek szerint 16 és 25 százalék közötti a bizonytalanok aránya, számuk a voksolás felé közeledve csökkent, de ez csak a nemek táborát hizlalta. Ám ebben a rétegben is sokan lehetnek, akiknek megremeg a kezük, és inkább az igent választják.
Több mint ötvenmillió olasz jogosult szavazni vasárnap a népszavazáson. Az urnákat reggel hét órakor nyitották meg, a szavazásra jogosult állampolgárok este tizenegy óráig voksolhatnak. A szavazatok összeszámlálása ez után kezdődik, eredmény a hajnali órákban várható. (MTI)
