Élete legnagyobb erőpróbájához érkezik vasárnap Matteo Renzi, aki az olasz alkotmányos reform keresztülvitelének kísérletével próbál dacolni nemcsak a személyét, hanem a politikai osztály egészét egyre inkább elutasító, a korrupciót a legnagyobb problémának tartó lakossággal. A miniszterelnök a folyamatosan csökkenő népszerűségi mutatók árnyékában próbálta meg elmagyarázni, hogy az ország csak akkor tud kimászni a politikai döntéshozatalt megakasztó alkotmányos helyzetből, ha a nép szavazatával is megerősíti az államberendezkedés átalakítását. Ezt a műveletet sokáig halogatta az olasz politikai elit, de mivel az alkotmányt csak kétharmados felhatalmazás birtokában lehet módosítani, és az meg szinte sosem állt rendelkezésre, marad a népszavazás. Amivel kapcsolatban csak pesszimista és még pesszimistább latolgatások láttak napvilágot Európa-szerte. Eszerint Renzi legjobb esetben is megbukik, legrosszabb esetben viszont az uniós közös fizetőeszköz is meginoghat az államadósságát a GDP-hez mérten 132 százalékra hizlaló ország miatt.
De mit is akar Renzi? A népszavazás a kétkamarás parlamenti rendszer megszüntetését, a törvényhozás, egyúttal a kormányzás felgyorsítását, áttételesen pedig a gazdaság felpörgetését célozza, ugyanis a felsőház, a szenátus jelenleg minden egyes törvényt visszadobhat. A grémium regionális tanáccsá válna, és 315 tag helyett csak 100, a régiók által küldött képviselő ülne benne. A kilátások cseppet sem kedvezők a Demokrata Pártot képviselő Renzi számára. Már csak azért sem, mert az emberek nem az alkotmánymódosítás, hanem a kormány elzavarásának lehetőségét látják a voksolásban. Silvio Berlusconi pártja, az Északi Liga, az 5 Csillag Mozgalom mind a nemet támogatja a baloldali erő ellenében. Tizenhat közvélemény-kutató mindegyike a nem szavazatokat látta többségben november közepi méréseiben.
– A legfontosabb, amit tudni kell, hogy Renzit senki sem választotta, őt Enrico Letta kormányának bukása után nevezte ki a Demokrata Párt. De teljesen elhibázott a referendum kiírásának ideje, Olaszország súlyos anyagi gondokkal küzd, rengeteg nyugdíjas 400 eurós nyugdíjból kénytelen élni, a rendőrségnél, az állami szerveknél komoly költségvetési hiányok vannak. És míg a kormány a költségek lefaragásáról, a takarékoskodásról beszél, addig négymillió euróért az igenre buzdító kortesleveleket küld a külföldön élő olaszoknak – mondta lapunknak egy Budapesten élő olasz, aki csak álnéven vállalta véleményét. Adolfo szerint nem Matteo Renzi, hanem az egész politikai osztály iránti elégedetlenségüket fogják az emberek a nem szavazatba belesűríteni. Egy hazánkban élő másik olasz, Andrea szerint Olaszországban nem az a probléma, hogy nem működik a törvényalkotás, éppen az a baj, hogy túl sok törvény van, de nem alkalmazzák ezeket. Ennek a kormánynak nincs általános programja, azt Renzi csinálja aszerint, hogy napról napra mit lát. És ami a pénzügyi szektort illeti, szerinte az olasz bankok nem tudják majd megoldani a problémáikat csak azért, mert esetleg az igenek nyernek. Ha a nemek győznek, akkor az szerinte egyben Renzi politikai karrierjének a végét jelenti.
