A Svájci Néppárt nem kér a burkásokból

Svájcban arról szavaznak, könnyebben kaphassanak-e állampolgárságot a harmadik generációs bevándorlók.

Szabályozatlan honosítás? Nem! Mondj nemet a könnyített eljárásra! – ez a felirat keltett nagy felháborodást egyes svájci vasúti utasoknál, akik azt követelik a közlekedési társaságtól, hogy távolítsa el területéről a Svájci Néppárt (SVP) kampányplakátját. Az egyszerűbb érthetőség kedvéért egyébként a szöveg mellett egy burkát viselő személy fotója látható. Nem véletlen a kampányolás, szűk egy hónap múlva, február 12-én urnák elé járul a lakosság, hogy eldöntse, harmadik generációs bevándorlók könnyebben kaphassanak-e állampolgárságot.

A bevándorlásellenes pártnak rövid válasza van erre, Andreas Glarner, az SVP parlamenti képviselője szerint a burka nem más, mint az integráció elutasításának jelképe. Már Facebook-csoport is alakult annak elérésére, hogy az állami vasúttársaság (SBB) eltüntesse a megállókból, állomásokról a plakátokat, de nem biztos, hogy a tiltakozók sikerrel járnak, hiszen egy 2012-es svájci szövetségi bírósági ítélet értelmében az SBB megállói közterületnek minősülnek. Igaz, hogy a vasúttársaság szóvivője vitathatónak, provokatívnak nevezte az SVP plakátját, ennél többet nem tudott tenni a tiltakozókért.

A bevándorlásellenes formáció jelenleg Svájc legerősebb alakulata, a parlament alsóházának minősülő Svájci Nemzeti Tanács kétszáz székéből 65-öt ők foglalnak el. A párt diadalmenete már tart egy ideje, 2009-ben ők kezdeményezték és érték el népszavazás útján, hogy új minaretek ne épülhessenek az országban, azóta két más, bevándorlást illető ügyben is az ő javaslatuk győzött a szavazófülkékben. 2015-ben csaknem negyvenezren adták be menedékkérelmüket a gazdag alpesi országban, az ügyteher egy éven belüli megduplázódására nem számítottak, a menedékkérelmi eljárás Németországhoz hasonlóan Svájcban is lassan halad. Ugyanakkor a referendum nem csak muszlim bevándorlókról szólna, rengeteg évtizedek óta az országban élő olasz vendégmunkás van, akinek a családtagjai szintén jogosultak volnának az új állampolgárság felvételére.

Svájc legendásan híres a gyakori népszavazásairól, egy voksoláson ráadásul négy-öt kérdésben is kikérik az emberek véleményét. Tavaly baloldali kezdeményezésre már sikerült átvinni azt – szintén referendum segítségével –, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon a menekültügyi eljárás. A svájciak kétharmada döntött a baloldali javaslat mellett.

Ennek fényében a februári referendumot nagyon könnyű úgy értelmezni, hogy a néppártiak a kezdeményezésükkel revansot vesznek a tavalyi fiaskóért, amikor híveik alulmaradtak a menekültügyi eljárásról szóló kérdésben.