Azt ígérik, nem lesznek többé a világ csendőrei

May látogatása a nemzetállami kapcsolatrendszerek feléledésének, a intervencionalizmus elvetésének előjele lehet.

Zord Gábor László
2017. 01. 27. 20:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még meg sem érkeztek az első helyszíni tudósítások Donald Trump amerikai elnök első külföldi vezetővel – Theresa May brit miniszterelnökkel – folytatott, tegnapi találkozójáról, de az egész látogatás legfontosabb üzenete alighanem már el is hangzott a vendég szájából. Az Egyesült Államok legszorosabb európai szövetségesének vezetője csütörtökön a Republikánus Párt törvényhozói előtt mondott beszédet Philadelphiában, s kimondta a korábban elképzelhetetlent: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem térhet vissza a „kudarcot vallott, szuverén országokban történt” katonai intervenciókhoz, melyekkel „kísérletet tettünk arra, hogy a világot a magunk arcképére formáljuk”. Tette mindezt úgy, hogy fenntartotta, az amerikaiak és britek közös érdekei és értékei védelmében a jövőben is fel kell lépniük. Mint arra a brit sajtó is ráirányította a figyelmet, a konzervatív párti Theresa May fellépésével nem egyebet tett, mint elvetette a korábbi munkáspárti miniszterelnök, Tony Blair, ugyancsak az Egyesült Államokban, de Chicagóban meghirdetett liberális intervencionalizmust felvázoló doktrínáját, mely előrevetítette az akár nemzetközi, széles körű felhatalmazás nélküli katonai inváziókat, illetve a megszállt országokban kezdett „nemzetépítést”, mely rendre kudarcot vallott. Ebből kiindulva síkra szállt egy továbbra is vezető szerepet játszó Egyesült Államok mellett, ám leszögezte: Washingtonnak ehhez szövetségeseivel kell összefognia, egyedül ezt nem teheti meg.

May ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak gátat kell vetnie a Nyugat hanyatlásának, amivel Oroszország, Kína és India felemelkedése fenyeget. Szokatlanul mérsékelt hangot ütött meg Oroszországgal és Vlagyimir Putyin elnökkel szemben is, Reagan elnök példáját felhozva, miszerint „bízz, de ellenőrizz”, azaz együtt kell működni velük, de szükség van elővigyázatosságra. Szintén ezt a megközelítést támasztotta alá, hogy azt javasolta: a szíriai rendezés érdekében a Nyugatnak össze kellene fognia Oroszországgal, ami összecseng külügyminisztere, Boris Johnson szintén csütörtöki, londoni kijelentésével, miszerint – az oroszok által támogatott – Bassár al-Aszad szír elnöknek biztosítani kell, hogy induljon a választáson, és ha nyer, folytathassa kormányzását.

Donald Trump és May tegnapi találkozója a vendég „ideológiai előkészítésével” összhangban zajlott, melyben a nemzetállami, bilaterális együttműködés, a két ország közötti különleges kapcsolatok kaptak hangsúlyt. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Trump kijelentette, hogy nemcsak erősíteni szeretné, hanem szeretné megújítani is az amerikai–brit kapcsolatokat, és a jövőben szoros együttműködésre törekszik Londonnal. Bátorító üzenetet küldtek többi európai szövetségeseiknek is, amikor úgy fogalmaztak, hogy „egyetértünk a NATO fontosságának elismerésében és az atlanti szövetség iránti elkötelezettségünkben”. Megvitatták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem folytatásának kérdéseit is.

Trump újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: még túl korai az Oroszország elleni szankciók ügyét megvitatni. Az amerikai elnök, aki szombaton délelőtt folytat telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, úgy vélekedett, hogy Kína pozitívan reagálna, ha „sikerülne jó kapcsolatokat kialakítanunk Oroszországgal”. A brit kormányfő viszont határozottan leszögezte, hogy az Oroszország elleni szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, amíg Moszkva nem teljesíti a minszki egyezményben rögzített kötelezettségeket.

Theresa May kijelentette: van, amiben nem ért egyet Trump elnökkel, de „a különleges viszony azt jelenti, hogy vita nyílt és őszinte”.

A brit miniszterelnök II. Erzsébet királynő nevében meghívta az amerikai elnököt és hitvesét, hogy tegyenek állami (tehát a legmagasabb protokolláris szinten szervezett) látogatást az Egyesült Királyságba.

Fal-ügy

Az amerikai és a mexikói elnök megállapodott egy pénteki telefonbeszélgetés során abban, hogy a továbbiakban nem beszélnek nyilvánosan az amerikai-mexikói határon tervezett falról.

Donald Trump és Enrique Pena Nieto nagyjából egy órán át beszélt egymással, de azt egyelőre nem tudni, hogy ki kezdeményezte a hívást, amelyet a mukatársaik egyeztettek.   Trump egy washingtoni sajtótájékoztatón \"nagyon jónak, nagyon barátságosnak\" minősítette a beszélgetést, és megismételte, hogy \"igazságos kétoldalú viszonyt\" akar a szomszédos országgal. Mexikóvárosban \"konstruktívnak és produktívnak\" minősítették a beszélgetést. A felek megállapodtak, hogy a fal ügyében mutatkozó nézeteltérést a kétoldalú kapcsolatok összes vonatkozásának áttekintése révén rendezik. 

\"A két elnök elismerte, hogy világos és nyilvános nézeteltérésük van az érzékeny téma kapcsán\" - hangzik a mexikóvárosi elnöki hivatal közleménye. A beszélgetés során szó volt a kétoldalú kereskedelemben mutatkozó jelentős amerikai deficitről is. Érintették azt is, hogy \"milyen fontos a két nemzet barátsága, és közös munkája a kábítószer és fegyver csempészet leállítása. (MTI)

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.