Borítékolt feszültség a Távol-Keleten

Trump nem észleli az erőviszonyokat, ami veszélyes lehet. George Bush Ázsia-tanácsadójával beszélgettünk.

Bizonytalanság és pesszimizmus uralja az Egyesült Államok és Kína kapcsolatára rálátó szakértők véleményét. Továbbra sem világos ugyanis, hogy Donald Trump hivatalba lépése után mit kezd majd Kelet-Ázsia egyre kiélezettebb konfliktusaival, ráadásul eddigi Twitter-akcióiból úgy tűnik, mintha Washington jövőbeni célja a feszültségek további fokozása volna.

Novemberi megválasztását követően ugyanis Trump rögtön Kína Achilles-inára lőtt: egy interjúban meglebegtette a Peking uralmát garantáló amerikai gyakorlat, az 1979 óta működő Egy-Kína politika elvetését, lendületet adva a renitens sziget, Tajvan ambícióinak. De Trump korábbi kijelentései miatt felmerült az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború lehetősége is, külügyminiszter-jelöltje, Rex Tillerson pedig már fegyveres konfliktusra is utalt. Szenátusi meghallgatásán már arról beszélt, hogy Kínát távol kell tartani a Dél-kínai-tengeren felépített szigeteitől.

Douglas H. Paal, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány alelnöke, a szervezet Ázsia programjának vezetője szerint Trump provokatív üzeneteivel veszélyes vizekre evezett. – A Pekinggel szemben tanúsított kemény fellépés nem új keletű az amerikai elnökök történetében, Ronald Reagan, Bill Clinton és az idősebb George Bush is ezt a politikát követte – mondta megkeresésünkre Paal. A szakember személyesen vett részt ezeknek a politikáknak az előkészítésében, a CIA vezető elemzőjeként, majd diplomataként is a távol-keleti térségben dolgozott, később pedig Ronald Reagan és George H. W. Bush stábjában foglalt el nemzetbiztonsági és Ázsia-tanácsadói pozíciót 1986 és 1993 között.

Paal szerint Trump nyilatkozatai arra utalnak, hogy az elnöknek nem tűnt fel, a geopolitikai helyzet a Bush-adminisztráció óta drasztikusan megváltozott.

Kína jelentős katonai képességet épített ki, arról nem is beszélve, hogy a politikai és gazdasági befolyása mennyire megerősödött – mondta telefonos megkeresésünkre a szakértő, aki szerint ha Washington kemény politikát választ, Peking visszatámad majd. Paal szerint az Egyesült Államok ezért egy kereskedelmi háborúval is rosszul járhat. A szójabab a legnagyobb amerikai exportcikk, a gyártókat és kereskedőket Kína tönkreteheti – mondja Paal, s hozzáteszi: a repülőgépipar és a high-tech cégek, mint az Intel is, példák arra, hogy Peking számos területen okozhat komoly fejfájást amerikai cégeknek. Ezért aztán nehéz racionális okot találni arra, hogy Trump miért provokálja Kínát.

Paal szerint ebben benne van az is, hogy az elnök stábjában több szakértő és tanácsadó is a kemény politikát képviseli. Sok republikánus héja van Trump stábjában, akiket mindig is frusztrált Obama engedékeny Kína-politikája – folytatta Paal. A szakértő szerint ha az elnök a régióban megbontja az egyensúlyt, abból nagy baj lehet. – Pekinget látványosan idegesítették Trump lépései, amire szokatlanul kemény nyilatkozatokkal reagált – tette hozzá. Paal szerint ha Trump nem veszi észre, hogy Kína regionális hatalomból a globális folyamatokat befolyásoló tényezővé alakul át, azzal nagy hibát követ el. – Ez a folyamat elkezdődött, a kérdés az, hogy hogyan tudják a nemzetközi szereplők mederben tartani a felszínre törő energiákat – tette hozzá Paal. A Carnegie szakértője szerint az Egyesült Államoknak jó érzékkel kettős játékot kell folytatni. Az alkalmazkodás és a keményebb fellépés váltakozásával a térségben a fegyveres konfliktus elkerülhető.

Hogy teljesebb képet kapjunk a két ország közötti kapcsolatokról, megkérdeztünk a területen dolgozó kínai szakértőt is. Csao Ming-hao (Zhao Minghao) biztonságpolitikai szakértő, az Ázsia–Csendes-óceán Biztonsági Együttműködés Tanácsának (CSCAP) kínai tagja szerint Trump a kapcsolatok több területén is bizonytalanságot fog okozni.

Megválasztása óta nagyon sokat ártott a két ország kapcsolatainak, és semmi garancia nincs arra, hogy a helyzet jobbá válhat – mondja. Csao szerint az elnök kereskedelmi háborút fog provokálni, ami nemcsak a kínai–amerikai gazdasági kapcsolatokat teszi majd tönkre, de a nemzetközi ellátásláncnak is ártani fog. Ez pedig a szakértő szerint Peking egyik legnagyobb aggálya. Azzal, hogy Trump károsnak állítja be a gazdasági globalizációt, a Kína számára kulcsfontosságú nemzetközi kereskedelem létjogosultságát kérdőjelezi meg. Csao szerint politikai fronton is számos feszültség várható. Trumpot több, Kína-ellenes tanácsadó veszi körül, mint például Peter Navarro – folytatta a biztonságpolitikai szakértő. Douglas H. Paalhoz hasonlóan Csao is úgy véli, hogy a keménykezű tanácsadók a beiktatása után veszélyeztethetik a régió békéjét.

– Trump megkérdőjelezte az Egy-Kína politikát, ami a hetvenes évek óta a két ország közötti kapcsolatok alapját képezi. Úgy gondolom, ezután bármi megtörténhet – folytatta a kínai szakértő, aki szerint a két ország közötti konfliktusok forrása lehet Észak-Korea is. Trump ugyanis, miként azt már korábban jelezte, nagyobb nyomásgyakorlást vár el Kína oldaláról az eredményes atomprogramot fejlesztő Észak-Koreával szemben. A fagyos viszony miatt azonban nem biztos, hogy Peking erre hajlandó lesz.

Csao szerint a kínai kormány nem érdekelt a feszültségek fenntartásában, az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nincs közös pont. A kínai kormány próbál új kommunikációs csatornákat kiépíteni Trumppal, ez azonban a helyzetből adódóan nem lesz könnyű feladat – teszi hozzá.