Az alsóház elé terjesztett rövid, mindössze két bekezdésből álló tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza – és „aktiválása” hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot.
Az alsóház e héten és a jövő héten több vitanapot tart. Eközben két köztes szavazás is lesz a beterjesztett javaslatról, amely ezután a felsőkamara, a Lordok Háza elé kerül, majd ismét az alsóház tárgyalja, és tart róla végszavazást.
Az 50. cikkely aktiválásáról szóló parlamenti vita és szavazás nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May miniszterelnök korábban többször is hangoztatott álláspontja szerint a cikkely aktiválása – amelyet a kabinet az idei év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
A legfelső bíróság azonban január végén ismertetett jogerős végzésében a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén szintén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
David Davis, a kilépési folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője a határozati tervezet alsóházi vitáját elindító kedd délutáni felszólalásában kijelentette: a kormány által beterjesztett indítvány nem arról szól, hogy az Egyesült Királyság elhagyja-e az Európai Uniót, csupán arról, hogy a parlament hatalmazza fel a kormányt egy már meghozott döntés végrehajtására. „Megkérdeztük az Egyesült Királyság népét, hogy ki akar-e lépni az Európai Unióból, és a nép úgy döntött, hogy igen” – fogalmazott Davis, utalva a tavaly júniusban rendezett népszavazásra, amelyen a résztevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A brexit folyamatának irányításáért felelős miniszter szerint ezek után a parlamentnek csak arról a „nagyon egyszerű” kérdésről kell döntenie, hogy „megbízunk a népben vagy sem”.
Az egyes alsóházi frakciók azonban jelezték, hogy a jövő heti részletes vitán számos módosító indítványt nyújtanak be a tervezethez.
A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) alsóházi képviselőcsoportja ötven módosító indítványt készített elő. Ezek között szerepel egy olyan tervezet is, hogy az Egyesült Királyság „felülvizsgált feltételekkel” maradjon az EU tagja, ha az unióval a kilépési tárgyalások végén létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák.
Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére „kirángatni” az Európai Unióból.
