Nagy-Britannia akár 90 napon belül szabadkereskedelmi megállapodást köthet az Egyesült Államokkal – nyilatkozta Nigel Farage a brit Sky Newsnak Donald Trump elnöki beiktatásának előestéjén.
Az időeltolódás miatt a Sky News hírportálján londoni idő szerint péntek délelőtt megjelent nyilatkozatban Farage, a brit UKIP volt vezetője a hivatalba lépő Trump-adminisztráció kulcsembereivel folytatott megbeszéléseire hivatkozva tette kijelentését. Farage hangsúlyozta: Trump csapata Londonnak nagy ajándékot
kínált fel, amelyet fel lehet használni majd azokon az Európai Unióval folytatott brit tárgyalásokon, amelyek a brexitről, Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kiválásáról szólnak.
A nyilatkozatot szintén idéző brit Independent cikkében megjegyzi: amennyiben az állítás igaz, ez azt jelenti, hogy az USA és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megbeszélések még azelőtt elkezdődnek, hogy Nagy-Britannia elindítaná az EU-ból való kiválás hivatalos eljárását. Ezt pedig tiltják az EU szabályai, hiszen ilyen tárgyalások hivatalosan csak azt követően kezdődhetnek a két ország között, amikor Nagy-Britannia már nem tagja az Európai Uniónak. Ez legkorábban 700 nap múlva, 2019-ben következhet be.
Nigel Farage a Sky Newsnak hangsúlyozta: Trump emberei nem a közszférából, hanem az üzlet világából érkeznek, ahol az idő pénz
, és ahol nem 9-től 5-ig dolgoznak, hanem minden nap, egész nap (24/7
). Farage szerint ezek az emberek azt mondták neki: Tudja mit? Ezt az egészet kipipálhatjuk 90 nap alatt.
Theresa May brit miniszterelnök szóvivője ugyanakkor sietett leszögezni: az Egyesült Királyság tartani fogja magát az EU rendelkezéseihez.
Az Independent megjegyzi: a gyors angol–amerikai kereskedelmi megállapodás igen vonzó lehet azok számára, akik a nagy-britanniai európai befolyás gyors megszüntetését látnák szívesen, ugyanakkor egy elhamarkodott egyezmény katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Királyság számára: ez Washingtonnak legalább akkora befolyást garantálna, mint most Brüsszelnek, csak éppen az uniós jogszabályi garanciák nélkül.
Különösen meredek lenne például, ha az angol gazdákat az amerikai mezőgazdasággal kellene versenyre kényszeríteni (ahol például a génmódosított termények forgalomba hozatala sokkal liberálisabb szabályozás alá esik, mint az Európai Unióban), ahogy az angol és amerikai gyógyszerpiac harmonizálása is véget vethet annak, hogy a brit vásárlók most olcsóbban juthatnak gyógyszereikhez, mint az amerikaiak – emlékeztet a brit lap.
