Felmelegítheti a román–magyar viszonyt az új kormány

A leendő román külügyminiszter erkölcsi felelősségének tekinti a kapcsolatok rendezését Magyarországgal.

Enyhülést hozhat az elmúlt időszakban fagyossá vált magyar–román viszonyban az új, bukaresti balliberális kormány, amelynek tagjai szerdán este tehetik le hivatali esküjüket, azután, hogy a kabinet összetételét jelentős többséggel megszavazta a román parlament.

Sorin Grindeanu kormányának a szükséges 232 helyett 295 törvényhozó szavazott bizalmat: a szociáldemokrata PSD és a szabadelvű ALDE koalíció kormányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar kisebbségek képviselői is támogatták. Grindeanu parlamenti beszédében kifejtette: semmi rendkívülit, semmi elérhetetlent nem javasol, csak egy "normális Romániát", amelynek polgárai ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, mint az Európai Unió más tagállamainak lakói, mandátuma során pedig olyan országgá szeretné tenni Romániát, ahonnan nem vándorolnak el a fiatalok. (MTI)

A kétoldalú kapcsolatok terén részben a leendő külügyminiszter személye válthatja ki az elmozdulást, Teodor Melescanu ugyanis „régi motorosnak” számít a román diplomáciában. A bukaresti külügyminisztériumot a kilencvenes évek elején, majd 2014-ben is irányító, két évig a külügyi hírszerzés élén is tevékenykedő 75 éves liberális politikus a kétkamarás törvényhozás szakbizottságainak szerdai meghallgatásán előrebocsátotta: megkülönböztetett figyelmet kíván szentelni a Románia szomszédaival ápolt kapcsolatok fejlesztésének. Ezen belül „erkölcsi felelősségének” tekinti a Magyarországhoz fűződő viszony rendezését és jobbítását, 1996-ban ugyanis külügyminiszterként ő „bábáskodott” a román–magyar alapszerződés szentesítése fölött. Melescanu úgy véli, a két ország stratégiai partnersége sajnos csak papíron maradt meg, amin szerinte mindenképpen változtatni kell.

Amúgy a Sorin Grindeanu vezette kabinet tagjainak túlnyomó többsége a Liviu Dragneának, a decemberi parlamenti választásokon győztes román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének nevével fémjelzett hatalmi köréhez tartozik. Beleértve a Temes megyei közgyűlés éléről érkezett miniszterelnök-jelöltet vagy az alsóház elnöki tisztségét is betöltő Dragnea vidéki választókörzetéből a fővárosba emelt Carmen Dant, Románia első női belügyminiszterét, ugyanakkor érdekes módon a pártvezető kedveskedni kívánt a PSD tiszteletbeli elnökének, Ion Iliescu volt államfőnek is azzal, hogy egykori szövegírójára, Ionut Vulpescura bízta a nevében és hatáskörében a „nemzeti identitással” kibővített művelődési minisztérium irányítását. „Csak azért is” megkapta a kormányfőhelyettesi posztot és a legnagyobb költségvetéssel rendelkező régiófejlesztési tárcát a török nemzetiségű, muszlim Sevil Shhaideh, aki a balliberálisok első miniszterelnök-jelöltje volt, ám Klaus Johannis államfő – a Bassár el-Aszad vezette damaszkuszi rezsimmel jó viszonyt ápoló szíriai férje miatt – elutasította a kinevezését.

Az első munkaülését már szerda estére betervező bukaresti kormány számára a legnagyobb kihívást a PSD kampányígéreteinek betartása jelenti majd, ezek ugyanis jelentős mértékű adócsökkentést és béremelést vetítettek előre. A várt eredmények elmaradása, az esetleges kudarcok azonban ugyancsak Dragnea malmára hajthatják a vizet, erre hivatkozva ugyanis akár már idén személyi változásokat eszközölhet a kabinetben. Amelyek mindenekelőtt abban merülnének ki, hogy ténylegesen is a szociáldemokrata vezér ülne a miniszterelnöki székbe, ahogy azt már a választások előtt megálmodta. Tervét azonban keresztülhúzta Klaus Johannis törvénykövető következetessége, a jobbközép államfő ugyanis leszögezte: a hatályos román jogszabályokhoz ragaszkodva nem hajlandó büntetett előéletű személyt kinevezni a kormány élére. Márpedig Dragneát tavaly tavasszal két év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta az igazságszolgáltatás választási csalás miatt. Bár a PSD elnöke a napokban is leszögezte: „nem érdekli” sem az államfői, sem a miniszterelnöki tisztség, egy pillanatig sem rejtette véka alá, hogy alkotmányellenesnek tartja a kormányfői kinevezését megakadályozó törvényt. Ennek fényében az körvonalazódik, hogy a balliberális többségű bukaresti parlament hamarosan Dragnea szája íze szerint módosítja a kormány működéséről szóló, a priuszosokat a végrehajtó hatalomból kizáró jogszabályt, ennek megfelelően pedig a Grindeanu-kabinet – legalábbis a jelenlegi felállásban – nem lesz hosszú életű.

Kovács Péter szerdán a Transindex portálnak adott interjút, amelyben közölte, hogy még szerdán benyújtja lemondását. Az MTI-nek később sms-ben megerősítette, hogy ez megtörtént. A politikus a Transindexnek kijelentette: mindenkinek jogában áll váltani, és arra készül, hogy visszatérjen „első szerelméhez, a médiához”.