Theresa Maynek, az Egyesült Királyság miniszterelnökének igen mozgalmas hete van, ennek végén látogat ma Donald Trumphoz. – Az újonnan beiktatott elnökök első vendégének személye általában szimbolikus jelentőséggel bír. Nem feltétlenül lehet belőlük következtetni a kormány külpolitikájának irányvonalára – mondta el lapunknak Magyarics Tamás Amerika-szakértő. Az egyetemi tanár szerint több oka is lehet annak, hogy Donald Trump elsőként miért éppen Theresa Mayjel ül majd egy asztalhoz. Ezek közt szerepel, hogy mindketten azonos nézeteket vallanak a kereskedelempolitika terén. Egy újfajta megállapodássorozatot szeretnének, amely a kétoldali kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. A Theresa Mayjel folytatott megbeszélésen szóba kerülhet Trump azon kérése is, hogy a szövetségesek nagyobb szerepet vállaljanak a jövőben a globális biztonság megteremtésében és fenntartásában – véli Magyarics.
A találkozó időpontja egyébként meglepően korai, eredetileg februárra tervezték. Az előző kettő elnök két-két ciklusának első vendégfogadásait végignézve mindig februári dátumot látunk. May korábbi érkezéséről Trump egyik legfontosabb tanácsadója, az alternatív jobboldal zászlóshajójának számító The Breitbart News korábbi főszerkesztője, Steve Bannon tehet. A brit sajtó szerint ő javasolta, hogy hozzák előbbre a látogatást – ha ez igaz, és Trump kéréshez idomult May, az sokat elárul a várható brit–amerikai viszonyról.
Magyarics lapunknak nyilatkozva kiemelte: az amerikai elnöki találkozóknál a sorban elől szoktak szerepelni a szomszédos országok vezetői. Trump ennek megfelelően eredetileg a jövő héten fogadta volna a mexikói elnököt, ha a határra tervezett fal miatt le nem mondják a találkozót, míg George W. Bush elnök első ciklusában például a kanadai miniszterelnököt látta vendégül. Második terminusa alatt egyébként a lengyel elnököt fogadta először. Bushhoz képest elnöksége idején Európától inkább Ázsia felé fordította a tekintetét Barack Obama, akinél mindkét ciklusban az aktuális japán miniszterelnök vendégeskedett elsőként. Megnéztük azt is, hogy egyes fontosabb országokból hányszor és mikor látott vendégül delegációkat Bush és Obama.
Magyarics szerint létezik egy hagyományosan szoros amerikai–brit együttműködés, igaz az elmúlt időben többen is megkérdőjelezték ennek az úgynevezett különleges kapcsolatnak az erősségét. A fentieknek megfelelően rengetegszer utaztak az Egyesült Királyság vezetői az Egyesült Államokba. Bush Tony Blairt 2001 februárjában fogadta, tehát beiktatását követően elég hamar, majd további 21 alkalommal járt nála brit miniszterelnök vagy a királynő. II. Erzsébet az Európára kevesebb figyelmet szentelő Obamát viszont már nem tisztelte meg látogatásával, de a legutóbbi amerikai elnöknél egyébként is kevesebbszer jártak a britek. Gordon Brown 2009-es utazását további kilenc alkalom követte.
Izrael is régi partner, Bushnál összesen 18-szor jártak izraeli vezetők, de Obama nyolc éve alatt sem tétlenkedtek. Simón Peresz miniszterelnök 2009. májusi látogatása után további 19 alkalommal vendégeskedett izraeli delegáció Amerikában, azaz nagyjából hasonló fontosságú partner volt a közel-keleti állam mindkét elnöknél. A Vatikán esetében is igaz ez, Bushnál XVI. Benedek járt egyszer, míg Obamánál Ferenc pápa. Oroszország szintén hasonlóan fontos volt a két elnöknek, hét-hét alkalommal találkoztak amerikai földön az ottani vezetőkkel. Érdekesség azonban, hogy Obama csupán egyszer fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt: 2015 szeptemberében New Yorkban, az ENSZ épületében tárgyaltak. Az ukrán válság óta a felek viszonya megromlott, viszont Obama ismét Európa felé fordította tekintetét. Addig azonban Ázsián tartotta azt, ezt jól jelzi az is, hogy a térség vezető államából Kínából többször fogadott delegációt, mint elődje. Bush először 2002-ben, második elnöki évében látta vendégül kínai kollégáját, Csiang Cö-mint, majd további négy kínai delegáció járt alatta Amerikában. Obamánál ez a szám majdnem megduplázódott: összesen nyolc találkozó volt a felek között az elnöksége idején. Ennek oka nyilván abban is keresendő, hogy az állam ebben az időszakban vált egyre fontosabb tényezővé.
Végezetül érdemes Magyarországot is megemlíteni. 2002 elején járt először Bush elnöksége idején magyar miniszterelnök Amerikában. Orbán Viktor akkor a Tufts Egyetemen működő Fletcher Schoolban kapott díszdoktori címet. Ám a választásra készülő ország belügyeibe a Bush-kormány nem akart beleszólni, így Orbánt nem fogadták. Utódját, Medgyessy Pétert 2002 novemberében azonban igen, ő 2004-ben is járt Bushnál, Gyurcsány Ferenc pedig 2005-ben. Bush 2006-ban maga látogatott Budapestre. Obama elnöksége alatt kétszer járt magyar miniszterelnök az Egyesült Államokban: 2012-ben Orbán Viktor NATO-csúcson járt Chicagóban, tavaly áprilisban pedig a Fehér Házban rázott kezet az elnökkel.
