„Nem az a szándékunk, hogy Lech Walesát kitöröljük a történelemből. [ ] Ma elmondható: ezentúl nem fér kétség Walesának az SB-vel folytatott együttműködéséhez” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „a volt elnök megítélése megváltozik”.
Az IPN elnöke több példát felhozva azt is kifejtette: mostantól kezdve kérdéseket lehet feltenni arról, milyen hatással volt Walesa hetvenes évekbeli magatartása a rendszerváltás utáni döntéseire. „Ez nyitott kérdés” – tette hozzá.
A volt államfő az elhangzottakra egyelőre nem reagált, külföldön tartózkodik. Ügyvédje, Jan Widacki azt mondta, hogy a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem bizonyít. A Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jogászprofesszor kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a jelentést készítő szakértők kihallgatását, új szakértők felkérését. Kifogásolta, hogy az IPN egyebek mellett Walesa 2016-ig keletkezett kézirataival vetette össze a hetvenes években keletkezett dokumentumokat. Widacki rámutatott arra, hogy a később „sok állami dokumentumot aláíró, autogramokat osztó” elnök a hetvenes években „egyszerű munkás volt, nem sokat forgatott tollat”, vagyis „teljesen más volt akkoriban a kézírása”.
A lengyel állami ügyészség keddi közleménye szerint a szakértői vizsgálat során a dosszié iratait a Walesa által 1963 és 2016 között írt dokumentumokkal hasonlították össze. Az ügyészség egyértelműnek, átfogónak és koherensnek minősítette az igazságügyi szakértői intézet jelentését.
A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke kedd délután úgy értékelt: az IPN sajtóértekezlete „annak a háborúnak eleme volt, melyet a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) Walesa ellen, a lengyel történelem ellen folytat. [ ] Az IPN a PiS politikáját valósítja meg, pártpolitikát, a tekintélyek tönkretételének politikáját. [ ] Azokat, akik ezt ma teszik, büntetőjogi és politikai felelősségre fogják majd vonni” – jelentette ki Grzegorz Schetyna.
