Grafológiai vizsgálat: tényleg ügynök volt Lech Walesa

Kizárták, hogy meghamisították volna a beszervezésre utaló dossziét.

MTI
2017. 01. 31. 16:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az IPN varsói székhelyén megtartott sajtóértekezleten Andrzej Pozorski, az intézet ügyészi osztályának vezetője kiemelte: a krakkói igazságügyi szakértői intézetben elvégzett grafológiai vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy Walesa esetleges ügynöki múltját bebizonyítsa, a volt elnök itt károsult személyként szerepelt. Tanúként hallgatták ki őt, és azt állította, hogy a dosszié iratain nem az ő kézírása látható.

A 235 lapnyi szakértői vélemény alapján egyértelműen leszögezhető: az együttműködési nyilatkozaton, nyugtákon, több tucat kézzel írt jelentésen Walesa kézírása szerepel. Csak egyetlen – hatoldalas – jelentést nem ő írt, de saját kezűleg írta alá minden oldalát – számolt be Pozorski.

Az IPN tavaly februárban hozta nyilvánosságra Walesa terjedelmes beszervezési és munkadossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatát, valamint az 1976-ig a kommunista belbiztonságnak (SB) adott jelentéseit és a saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza.

Walesa azóta többször hamisítványnak minősítette az iratokat. Az IPN ügyészi osztálya ennek nyomán – a volt elnököt kompromittáló dokumentumok nyilvánossá tétele után néhány nappal – vizsgálatot indított, hogy kiderítse, az SB tisztviselői anyagi haszonszerzés céljából tényleg meghamisították-e a Walesára vonatkozó dokumentumokat. A grafológiai vizsgálat ez eljárás része volt.

Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke rámutatott: azt, hogy Walesa Bolek fedőnéven együttműködött az SB-vel, és ezért pénzt is kapott, már 2008-ban bebizonyították a Nemzeti Emlékezet Intézete kutatói, Slawomir Cenckiewicz és Piotr Gontarczyk. Az SB és Lech Walesa című könyvük kiadása óta nem jelent meg olyan tudományos munka, mely megcáfolta volna e kutatás eredményét – mondta Szarek, hozzáfűzve: beszervezését maga Walesa is beismerte egy – 1992-ben a PAP hírügynökségnek adott – nyilatkozatban, jóllehet később ezt visszavonta.

Walesának az 1980, a Szolidaritás megalapítása után betöltött szerepét firtató újságírói kérdésre válaszolva az IPN elnöke elmondta: a lengyel független szakszervezet egyik alapítója a nyolcvanas évektől nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon jelkép volt, II. János Pál pápa mellett ő volt a leghíresebb lengyel. „Ezt a tőkét azonban nagyon gyorsan szétforgácsolta, az önrombolás útjára lépett”, a múltjához való rendezetlen viszonya miatt mára teljesen elveszítette tekintélyét – vélekedett Szarek.

„Nem az a szándékunk, hogy Lech Walesát kitöröljük a történelemből. [ ] Ma elmondható: ezentúl nem fér kétség Walesának az SB-vel folytatott együttműködéséhez” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „a volt elnök megítélése megváltozik”.

Az IPN elnöke több példát felhozva azt is kifejtette: mostantól kezdve kérdéseket lehet feltenni arról, milyen hatással volt Walesa hetvenes évekbeli magatartása a rendszerváltás utáni döntéseire. „Ez nyitott kérdés” – tette hozzá.

A volt államfő az elhangzottakra egyelőre nem reagált, külföldön tartózkodik. Ügyvédje, Jan Widacki azt mondta, hogy a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem bizonyít. A Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jogászprofesszor kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a jelentést készítő szakértők kihallgatását, új szakértők felkérését. Kifogásolta, hogy az IPN egyebek mellett Walesa 2016-ig keletkezett kézirataival vetette össze a hetvenes években keletkezett dokumentumokat. Widacki rámutatott arra, hogy a később „sok állami dokumentumot aláíró, autogramokat osztó” elnök a hetvenes években „egyszerű munkás volt, nem sokat forgatott tollat”, vagyis „teljesen más volt akkoriban a kézírása”.

A lengyel állami ügyészség keddi közleménye szerint a szakértői vizsgálat során a dosszié iratait a Walesa által 1963 és 2016 között írt dokumentumokkal hasonlították össze. Az ügyészség egyértelműnek, átfogónak és koherensnek minősítette az igazságügyi szakértői intézet jelentését.

A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke kedd délután úgy értékelt: az IPN sajtóértekezlete „annak a háborúnak eleme volt, melyet a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) Walesa ellen, a lengyel történelem ellen folytat. [ ] Az IPN a PiS politikáját valósítja meg, pártpolitikát, a tekintélyek tönkretételének politikáját. [ ] Azokat, akik ezt ma teszik, büntetőjogi és politikai felelősségre fogják majd vonni” – jelentette ki Grzegorz Schetyna.

Ryszard Petru, a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) elnöke úgy vélekedett: „Sokaknak közülünk az a szerencsénk, hogy nem kellett azokban az időkben élnünk, nem kellett szembesülnünk az SB-vel.” Walesáról úgy kell gondolkodni, mint aki „átugrott a gdanski hajógyár kerítésén, és elősegítette a kommunizmus megdöntését” – mondta Petru, utalva a volt munkásvezér mítosszá vált, a Szolidaritás megalapítását megelőző sztrájk során tett, egyes szemtanúk által kétségbe vont cselekedetére.

Stanislaw Karczewski, a PiS jelöltjeként megválasztott szenátusi elnök úgy kommentálta a fejleményeket: csalódott Walesában, akire az 1990-es elnökválasztáson maga is szavazott. „Már bevallhatta volna együttműködést” – jegyezte meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.