Az amerikai hírszerzés pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin befolyásolta az amerikai elnökválasztási kampányt, aláásva Hillary Clintont és segítve az akkor republikánus jelölt, majd később megválasztott Donald Trumpot.
A demokrata jelölt lejárató kampánya abból állt, hogy demokrata csoportokat és egyéneket, köztük Clinton kampányvezetőjét, John Podestát figyelték, meghackelték, és a megszerzett információt harmadik személyeken keresztül internetes portálon közzétették. A jelentés szerint az orosz katonai hírszerzés többek között a Guccifer 2.0 nevű kitalált hackert, a DCLeaks.com portált és a WikiLeakset is felhasználta ehhez. Julian Assange, a Wikileaks alapítója azonban tagadta, hogy információi az oroszoktól származnának.
A jelentésben az szerepel, az orosz befolyásolási kampány célja az volt, hogy aláássa az amerikai nép hitét a demokratikus választási rendszerben, lejárassa Hillary Clintont és ezzel rontsa megválasztásának esélyeit. A CIA, az FBI és az NSA bevonásával készített tanulmányból tizenöt oldalt hoztak nyilvánosságra, és konklúziójukat számos bizonyítékkal támasztották alá. A jelentés nagy része továbbra is titkos marad, így akadnak benne hézagok. A BBC szerint a teljes változatot Barack Obama elnök még csütörtökön megkapta.
Moszkva egyelőre nem kommentálta a jelentést, de korábban tagadta, hogy bármiféle köze lenne a hackertámadáshoz.
Donald Trump pénteken, az egyezetés előtt nyilatkozva boszorkányüldözésnek nevezte a hackertámadások lehetőségét. A később a hírszerzés vezetőivel lezajlott találkozója után már azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint semmiféle hackertámadás nem volt hatással a választási eredményekre.
A leendő elnök a New York-i Trump-toronyban lévő főhadiszállásán találkozott a hírszerzés vezetőivel, James Clapperrel, a hírszerző ügynökségek csúcsvezetőjével, John Brennan CIA-igazgatóval, Mike Rogers admirálissal, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetőjével és James Comey FBI-igazgatóval.
A huszonöt oldalas amerikai jelentés az elmúlt napok nyilatkozatháborúja után nem okozott igazán nagy meglepetést. Az Obama-adminsztráció több tagja is beszélt abbéli meggyőződéséről, hogy Moszkva beavatkozott az amerikai belpolitikába. – Oroszország több módon is igyekezett befolyásolni az amerikai elnökválasztást – jelentette ki egy nappal korábban az említett leköszönő amerikai hírszerzési vezető. James Clapper utolsó nyilvános nyilatkozatában arról beszélt, az oroszoknak fejlett programjaik vannak a kibertámadások végrehajtására.
Washington múlt hét csütörtökön szankciókat vezetett be orosz személyekkel és intézményekkel szemben az állítólagos orosz hackertámadások miatt. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábbi bejelentése szerint Washington 35 orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból, de családtagjaikkal együtt összesen 96 embernek, köztük iskolás korú gyerekeknek kellett távozniuk az országból. Moszkva nem viszonozta a diplomáciai lépést.
Trump elnökségével az amerikai–orosz kapcsolatok új alapokra helyezésén túl is jelentős fordulatok várhatók a washingtoni külpolitikában, sokkal szorosabb lehet a viszony Izraellel, ám az új vezetés felrúghatja az iráni atomalkut. Moszkva, kihasználva a jelenlegi amerikai bizonytalankodást, átvette a kezdeményező szerepet a Közel-Keleten, ez pedig jelentős presztízsveszteség a távozó tengerentúli elitnek.
A nyilvánosságra hozott jelentés ide kattintva olvasható.
