Kettévágnák a szigetet, ahol Breivik gyilkolt

Az Utoya sziget közelében lakók nem akarják folyton látni Breivik áldozatainak emlékhelyét.

Az Utoya szigetére tervezett Emlék seb nevű konstelláció ellen a helyiek fellázadtak arra hivatkozva, hogy az egyszerre károsítaná a természetet, vonzaná oda a turistákat, arról nem is beszélve, hogy ocsmány. Folyamatos látványa ráadásul szerintük lassítaná a trauma feldolgozását azok számára, akik a végzetes napon részt vettek a fiatalok mentésében a szigetről. Hogy megakadályozzák az emlékhely megépülését, a környékbeli lakók perbe fogták az államot. Eleinte a kormánytagok azt nyilatkozták, hogy a helyiek felháborodása miatt nem változtatnak az eredeti terveken. Ez az álláspontjuk azonban múlt szeptemberben megváltozott. Előbb a bírságon kívüli megállapodás reményében felajánlották, hogy más emlékhelyet valósítanának meg az eredeti helyen, majd amikor ez sem volt elég az indulatok lecsillapításához, bejelentették: készek elállni az egésztől.

A fejleményekkel kapcsolatban már a képzőművészt támogatóknak is volt egy-két szavuk. A világ több országából, összesen harmincnégy művész állt ki Dahlberg tervei mellett egy nyílt levélben. Az ország legnagyobb napilapjában, az Aftenpostenben tavaly október végén közzé tett állásfoglalásban azt kérték a kormánytól, hogy legyen bátorsága engedélyezni az emlékhely létrehozását. Az ugyanis nemcsak a régió legfontosabb köztéri művészeti alkotása lenne, hanem egyúttal egy, a terrorizmust elítélő markáns megnyilvánulás is. Jelezték, szerintük nem meglepő, hogy az emlékhely tervét élénk párbeszéd kíséri, sőt a társadalmi párbeszéd maga része a trauma feldolgozásához vezető útnak. Ugyanakkor felhívták a kritikusok figyelmét arra, fontos észben tartani, nem a Jonas Dahlberg által tervezett művészeti alkotás nyers és kegyetlen, hanem maga az eseménysorozat, melynek emléket állít.

Az Emlék seb lényege, hogy egy három és fél méter széles egyenes „vágással” leválasztanák Utoya szigetétől a Sorbraten nevű félsziget csücskét. Az emberek gyalogosan tudnának eljutni a hasadék széléig, s onnan olvashatnák el a Breivik áldozatainak a mesterségesen kialakított csatorna túloldalára kiírt neveit. A koncepció azt szeretné sugallani, hogy milyen hirtelen és durva módon avatkozott bele a gyilkos a norvégok életébe, s hogy az általa okozott kár helyrehozhatatlan.

Jonas Dahlberg egyébként összesen három emlékhely kialakítására kapott megbízást eredetileg. Az Emlék seb mellett a Sorbratenből elhordott száz köbméternyi követ az oslói kormánynegyedbe szállítanák, oda, ahol a tömeggyilkos még az Utoya szigeten végzett mészárlás előtt egy autóba rejtett bombával végzett többekkel 2011. július 22-én. Dahlberg ezenkívül az eredeti elképzelések szerint létrehozott volna a norvég fővárosban egy amfiteátrumot is Idő és mozgás néven, melyet a Sorbratenből áttelepített fák öleltek volna közre. A három projektre összesen 27 millió norvég koronával (881 millió forinttal) járult volna hozzá az állam.

Az ügyben kerestük Jonas Dahlberg stúdióját, hogy meg tudjuk, bízik-e még abban, hogy megvalósulhat az Emlék seb. A képzőművész munkatársa, Björn Ehrlemark építész válaszolt levelünkre, de mindössze a művészek által aláírt nyílt levelet ajánlotta a figyelmünkbe. Szintén megkerestük az ügyben illetékes norvég minisztériumot, ahonnan azt a reakciót kaptuk, egyelőre dolgoznak a válaszokon az emlékhely jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre.   

Noha nem lehet tudni egyelőre, mi lesz Dahlberg terveinek a sorsa, az elmúlt években hasonló célú kezdeményezések már megvalósultak. A 3RW építészeti csoport 2015-ben Utoya szigetén egy 12 méter átmérőjű tisztás közepén felfüggesztett egy négy méter átmérőjű körgyűrűt, melyen az áldozatok nevei olvashatók. Tavaly pedig átadták a szigeten az Erlend Blakstad Haffner építész által megálmodott új oktatási központot. Az épületet egy olyan kávézóból alakították ki, melyben Breivik 13 embert lőtt le, de ahol egyúttal 19-nek sikerült elrejtőznie a fegyveres férfi elől. A remény és a gyász kettősségét jelzi, hogy a központ külső részét 495 faoszlop keretezi, melyek a sziget túlélőit szimbolizálják. Kicsivel beljebb, újabb 69 oszlop sorakozik a falak mentén. Ezek állítanak emléket azoknak, akiknek a végzetes lett ez a nap.

A 37 éves Breivik 2011. július 22-én előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, melynek következtében nyolc ember vesztette életét. Két órával később rendőregyenruhában a merénylő áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt – zömmel tizenéveseket – agyonlőtt a Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. Ez volt a legsúlyosabb támadás, amelyet norvég földön elkövettek a második világháború lezárulása óta. Az 5 milliós lélekszámú Norvégia lakosságának negyede veszítette el családtagját, barátját vagy ismerősét Breivik tette miatt. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték, azaz gyilkosságonként mindössze 100 napra. Büntetése ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

A férfi tavaly pert indított a norvég állam ellen arra hivatkozva, hogy fogva tartása alatt sérültek emberi jogai, egy oslói bíróság pedig meglepő módon helyt adott Breivik panaszainak. Az ügyben a fellebbviteli per kedden kezdődött és a tervezett ütemezés szerint egészen jövő hét szerdáig tart.