Hatan meghaltak és tizenheten megsebesültek, amikor fegyveres támadás ért egy iszlám kulturális központot Kanadában, Québec városában. Helyi idő szerint vasárnap késő este mintegy ötven hívő imádkozott egy szertartáson, amikor legalább egy, más beszámolók szerint két fegyveres támadt rájuk. A rendőrség az esetet terrortámadásként kezeli, és két embert őrizetbe is vettek. Az egyik gyanúsítottat még a helyszínen elfogták, egy másik személyt pedig a közelben, a québeci Orléans-ban. Mindkettő 20-30 év közötti férfi. Később közölték, hogy az egyik férfit csak tanúként hallgatják ki. Közép-európai idő szerint a délutáni órákban a CBC kanadai hírtelevízió nyilvánosságra hozta az őrizetbe vettek neveit. Egyiküket Moham Khadirként, a másikat pedig Alexandre Bissonnette-ként azonosították, arról azonban nem közöltek részleteket, ki a gyanúsított, és ki a szemtanú. A Reuters brit hírügynökség egy forrásra hivatkozva azt közölte: az egyik férfi marokkói származású, a másik francia kanadai. A forrás hozzátette azt is: egyikőjük a közeli Laval Egyetem hallgatója volt.Kanada nagyon komolyan veszi a támadást. Justin Trudeau miniszterelnök már órákkal az eset után muszlimok elleni terrortámadásról beszélt.
Bár a két eset súlyát össze sem lehet hasonlítani, tavaly nyáron ugyanez a mecset már volt iszlamofób incidens elszenvedője. Akkor ismeretlenek egy levágott disznófejet hagytak az épület előtt, „Jó étvágyat!” feliratú cetlivel. A disznó az iszlámban tisztátalan állatnak számít, tilos a fogyasztása, erre utaltak az elkövetők is.
A mostani támadás az emberéletveszteségen túl azért is megdöbbentő, mert Kanada muszlim lakossága jóval sikeresebben integrálódott, mint az néhány nyugat-európai állam esetében történt. Egy átfogó, tavalyi felmérés szerint a helyi muszlimok 83 százaléka állítja, hogy „nagyon büszke” kanadai, ugyanez az arány a nem muszlimok között csak 73 százalékos volt. 94 százalékuk ítélte erősnek, vagy nagyon erősnek azt az érzését, hogy Kanadához tartozik, és többségük arról is beszámolt, hogy ez az identitás az utóbbi évek alatt egyre erősödött bennük. Ráadásul tízből kilenc megkérdezett úgy vélte, a többségi társadalom és az iszlámhívők kapcsolata tovább fog javulni a Trudeau-féle liberális kormányzat alatt. A közösség esetében tehát aligha csak udvarias lózung Trudeau mostani kijelentése, miszerint a muszlim kanadaiak fontos részét képezik a nemzetnek.
Igaz ugyanakkor az is, hogy a többségi társadalom nem látja ennyire pozitívan a kanadai muszlim közösséggel való együttélést. Mindössze a megkérdezettek harmada állította, hogy vallási kisebbség tagjai el akarják fogadni a kanadai szabályokat, 43 százalék szerint pedig ki akarják vonni magukat ezek alól.
Az is látszik ugyanakkor a mostani, illetve a tíz évvel ezelőtti hasonló kutatásból, hogy Québec helyzete különleges, és korántsem pozitív értelemben. A helyi muszlimok az ország más részeiben élő társaiknál jóval szegregáltabban élnek, kifogásolják a munkaerő-piaci helyzetüket és a velük szembeni diszkriminációt is. Az ellentéteknek számos oka van, kezdve azzal, hogy míg Québec Kanada leginkább szekularizált területe, addig a muszlim közösség az ország egyik leginkább, és a rendelkezésre álló adatok szerint egyre erősebben vallásos csoportja. Nyelvi problémák is vannak: noha a bevándorló muszlimok egy része korábbi francia gyarmatokról érkezik, az angolul beszélők könnyen kommunikációs zsákutcában találhatják magukat a főként francia anyanyelvűek lakta Québecben.
A többségi társadalom és a helyi muszlim közösség jó kapcsolata márpedig a jövőben talán még fontosabb lehet, a Pew Research Center 2011-es kutatása még azt jósolta, hogy húsz év alatt megtriplázódhat a kanadai iszlámhívők száma, 940 ezerről 2030-ig 2,7 millióra gyarapodhat.
