Igaz ugyanakkor az is, hogy a többségi társadalom nem látja ennyire pozitívan a kanadai muszlim közösséggel való együttélést. Mindössze a megkérdezettek harmada állította, hogy vallási kisebbség tagjai el akarják fogadni a kanadai szabályokat, 43 százalék szerint pedig ki akarják vonni magukat ezek alól.
Az is látszik ugyanakkor a mostani, illetve a tíz évvel ezelőtti hasonló kutatásból, hogy Québec helyzete különleges, és korántsem pozitív értelemben. A helyi muszlimok az ország más részeiben élő társaiknál jóval szegregáltabban élnek, kifogásolják a munkaerő-piaci helyzetüket és a velük szembeni diszkriminációt is. Az ellentéteknek számos oka van, kezdve azzal, hogy míg Québec Kanada leginkább szekularizált területe, addig a muszlim közösség az ország egyik leginkább, és a rendelkezésre álló adatok szerint egyre erősebben vallásos csoportja. Nyelvi problémák is vannak: noha a bevándorló muszlimok egy része korábbi francia gyarmatokról érkezik, az angolul beszélők könnyen kommunikációs zsákutcában találhatják magukat a főként francia anyanyelvűek lakta Québecben.
A többségi társadalom és a helyi muszlim közösség jó kapcsolata márpedig a jövőben talán még fontosabb lehet, a Pew Research Center 2011-es kutatása még azt jósolta, hogy húsz év alatt megtriplázódhat a kanadai iszlámhívők száma, 940 ezerről 2030-ig 2,7 millióra gyarapodhat.
