A francia elnökválasztással kapcsolatban jelenleg minden nagyon képlékeny. Egyszerűen bármi megtörténhet – véli a lapunknak nyilatkozó Mathieu Magnaudeix, a Mediapart.fr újságírója. A francia oknyomozó hírportál munkatársát arról kérdeztük, valóban lehet-e esélye annak, hogy Francois Hollande után ismét az évek óta a megszűnés közelében tengődő Szocialista Párt (PS) adjon Franciaországnak államfőt a közelgő választás után.
A múlt hétvégén a Szocialista Párt előválasztásának második fordulójában eldőlt, Benoit Hamon lesz a párt elnökjelöltje, miután kihívóját, a korábbi miniszterelnök Manuel Vallst 59:41 arányban legyőzte. A negyvenkilenc éves férfi sikerének titka Magnaudeix szerint több összetevőjű. Részben azzal magyarázható, hogy bár viszonylag fiatalnak számít a politikusok közt, már régóta a PS tagja. A nyolcvanas években ő vezette a párt ifjúsági tagozatát, ebből fakadóan roppant kiterjedt a kapcsolati hálója, és nagyon jól tudott mozgósítani, ráadásul megfelelő választás a kormánypárt részéről azok számára, akik Francois Hollande jelenlegi elnökön bosszút akarnak állni. Hamon ugyanis 2014-ben éppen azzal az indokkal mondott le oktatásügyi miniszteri pozíciójáról, hogy szerinte Hollande cserbenhagyta eredeti szociális politikai programját.
Az újságíró szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy abban az országban, amelynek közbeszéde már évek óta a terrorveszély körül forog, Hamon új és bizakodó hangot ütött meg a sokak által utópisztikusnak tekintett programjával, mely tartalmazza egyebek közt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, valamint a marihuána és az eutanázia legálissá tételét is.
A szocialista párt előválasztását ugyanakkor csekély érdeklődés övezte. Mindössze kétmillióan vettek rajta részt, Hamonnak pedig ugyanaz lehet a gyenge pontja, mint ami az erőssége: az elemzők szerint könnyen lehet, hogy radikalizmusával elijeszti a mérsékeltebb baloldali szavazókat. Ez pedig – miképp a konzervatív párt jelöltje, Francois Fillon körüli korrupciógyanús botrányok – az április–májusi választáson végül a függetlenként induló Emmanuel Macron malmára hajtják a vizet.
A bankárból a centrista erőket megtestesítő politikussá váló Macron üzenete szerint oldaltól függetlenül mindenkire szükség van ahhoz, hogy az országban jó irányba változzanak a dolgok. Mathieu Magnaudeix szerint ő számít „az elfogadható forradalmárnak”, ugyanakkor egyelőre a populizmusra hajazó retorikán túl valódi programmal még nem állt elő.
Sok tehát a bizonytalanság, ezen azonban változtathat a következő hétvége, amely mindenképpen fontos állomás lesz a francia elnökválasztási kampányban. Negyvennyolc óra leforgása alatt ugyanis ugyanabban a városban három jelölt is nagygyűlést tart. Lyonban fekteti majd le elképzeléseit a centrista Emmanuel Macron, az exszocialista, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon, valamint a jobboldali Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen is.
Három hónappal az elnökválasztás előtt a Le Figaro felmérése is arra világít rá, hogy nyitottá vált az elnökválasztási verseny. A választás első fordulójában az élen továbbra is Marine Le Pen áll 25 százalékkal. A vele sokáig fej fej mellett haladó Francois Fillon konzervatív jelölt azonban a felesége állítólagos fiktív állásai miatt múlt héten kirobbant – a sajtóban Penelope-gate-nek nevezett – botrány következtében visszaesett, és már a harmadik helyen álló centrista Emmanuel Macronnal küzd a második helyért. Fillonnak 22, Macronnak pedig 21 százalékot jelez a felmérés. Benoit Hamon támogatottsága közben 15 százalékra nőtt, és jócskán megelőzi a 10 százalékon álló radikális baloldali jelöltet, Jean-Luc Mélenchont.
A január 26-án és 27-én 1032 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a második fordulóban Le Pen mindenképpen alulmarad, Fillon 60, Macron pedig 65 százalékkal győzheti le a Nemzeti Front jelöltjét. Ha pedig Francois Fillon és Emmanuel Macron jut be a második fordulóba, a centrista jelöltet választja államfőnek a jelenlegi állás szerint a választók 58 százaléka.
