Nem adják ki a görögök a puccsal vádolt török katonákat

Nyolc férfi még júliusban helikopterrel menekült Görögországba.

MNO
2017. 01. 26. 13:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megtagadta a görög legfelső bíróság csütörtökön annak a nyolc török katonának a kiadását, aki a tavaly július 15-ei sikertelen puccskísérlet után menekült helikopterrel Görögországba – írja a BBC.

A nyolc férfi politikai menedékjogot kért. Nem hiába tartottak a retorzióktól, mivel a hatalomátvételi kísérletet követően a török elnök hívei halálos ítéleteket és kivégzéseket követeltek a puccsistákra, illetve azokra, akiket annak tartottak. Recep Tayyip Erdogan államfő még arra is utalt, hogy a parlamentben napirendre tűzhetik a halálbüntetés ügyét. A katonák azt állítják, semmi közük az ügyhöz, a török hatóságok viszont azt követelték, hogy térjenek vissza, és álljanak bíróság elé. Az érintettek szerint ez esetben veszélyben lenne az életük.

Az eset diplomáciai dilemma elé állította a görögöket, a legfelső bíróság azonban megtagadta a kiadatást, a döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs. Emellett kardoskodtak egyébként vezető beosztású ügyészek is.

A török külügyi minisztérium a nap folyamán reagált a görög ítéletre. A tárca közleményében úgy fogalmazott, hogy Athén puccsistákat véd, és kudarcot vallott a terrorizmus elleni harcban. Ankara emellett azon az állásponton van, hogy politikailag motivált döntés született, amely nemzetközi jogba ütközik, és sérti a hatalomátvételi kísérlet áldozatainak jogait is. A közlemény szerint Törökország további erőfeszítéseket fog tenni a katonaszökevények kiadatásának és felelősségre vonásának elérésére. A török hatóságok csütörtökön letartóztatási parancsot adtak ki a nyolc dezertőr ellen.

A külügyminiszter azzal vádolta Athént, hogy támogatást nyújt a Törökország-szerte támadásokat kivitelező szélsőbaloldali és kurd fegyveres csoportoknak. A közlemény kitért arra a két korábbi esetre, amikor a görög hatóságok nem adták ki a fegyveres szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillacsoport tagjait. Az utóbbi gerillacsoportot mind Törökország, mind az Európai Unió terrorszervezetként tartja nyilván.

A török külügyi tárca a görög bíróság döntésére való válaszként az Athénnal való kétoldalú kapcsolatok alapos kivizsgálást helyezte kilátásba.

Ankara szerint az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok vezette nemzetközi hálózat felelős a júliusi puccskísérletért, amelyben a hivatalos összesítések alapján 248 ember meghalt és 2193 megsebesült. A mozgalmat Törökország korábban terrorszervezetnek nyilvánította. Gülen tagadja, hogy köze lett volna a meghiúsult hatalomátvételhez.

A puccskísérletet követően Erdogan tisztogatásba kezdett, a hatóságok július óta hivatalosan több mint 40 ezer embert tartóztattak le. Ugyanakkor közel 130 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából egyebek közt a rendőrség, a katonaság soraiból, az igazságszolgáltatás és a média, valamint az oktatás területéről azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak Gülennel és mozgalmával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.