Összefog a Balkán a terroristák ellen

Macedóniából többen utaztak a Közel-Keletre, mint Albániából. Horvátok is dzsihadistának álltak.

Január elején előbb a balkáni, majd az európai sajtót is bejárta a hír, hogy hazatért Koszovóba az Iszlám Állam egyik vezetője, Lavdrim Muhaxheri. Állítólag a migránsok közé vegyülve jutott Szíriából Európába. A hírt követően felvettük a kapcsolatot a balkáni országok magyarországi nagykövetségeivel, hogy megtudjuk, hányan utaztak ki az Iszlám Államhoz, hányan tértek vissza, rájuk milyen sors vár, és a térség államai hogyan küzdenek a terrorizmus ellen. Ugyan az Iszlám Állam elsődleges toborzóterületének Bosznia-Hercegovina és Koszovó tűnik, két héttel ezelőtt küldött emailünkre egyik fél sem reagált. Ugyanakkor Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója január elején lapunkkal közölte, a terrorállam eddig nem tudta oly mértékben kihasználni Koszovót és Boszniát, mint azt korábban remélhette. Utóbbiból tudomása szerint eddig mintegy kétszázan csatlakoztak az IÁ-hoz.

Megkerestük a kérdésben Orosz Annát, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatóját is, aki Koszovó esetében 300 fő körüli számról tud. „Voltak és vannak olyanok, akik azzal a szándékkal csatlakoztak a szíriai és iraki harcokhoz, hogy segítsenek muzulmán testvéreiken, akiket az Asszad-rezsim elnyomott” – mondta a Balkán-szakértő, azonban hozzátette: a térségben nem csak a vallás miatt állnak dzsihadistának a fiatalok. Köreikben rendkívül magas, gyakran 60 százalék feletti a munkanélküliek aránya, kilátástalanok, az államok működése pedig nem megfelelő, így a toborzók ki tudják használni a kiábrándultságukat.

Négy országtól kaptunk válaszokat: Horvátországtól, Albániától, Macedóniától és Bulgáriától. Utóbbi ugyanazzal a formulával élt, amellyel a magyar állam szokott, ha felmerülnek ezek a kérdések. „Jelen pillanatban nincs információnk arról, hogy bolgár állampolgárok elhagyták volna az országot azért, hogy a szíriai polgárháborúban harcoljanak” – írta egymondatos levelében a nagykövetség. A másik három állam átfogó válaszban magyarázta el, mi a helyzet az országukat elhagyó harcosokkal.

Kezdjük a legmeglepőbbel: a Balkán leginkább katolikus országának állampolgárai is csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A horvát nagykövetség a hírszerzés adataira hivatkozva közölte: hat polgáruk jelenlétét tudták megállapítani az IÁ területén, legtöbbjük azonban kettős állampolgár. Van köztük, aki sosem élt Horvátországban, és egyiküket sem ott radikalizálták. Állításuk szerint dzsihadista-feleség is akad köztük, két személyről pedig biztosan tudják, hogy harcolt is. Ugyanakkor kevesen vannak olyanok, akik az iszlám radikális interpretációját követik Horvátországban, néhány tucat ilyen személyről van szó, akinek nincs közük terrorizmushoz. „A radikalizáció nem ért el széles tömegeket Horvátországban” – írta válaszában a nagykövetség, amely leszögezte, hogy senki sem tért vissza az IÁ-hoz csatlakozók közül, úgy tudni, nem is terveznek ilyet.

A muszlim többségű Albániából kevesebben utaztak az Iszlám Állam területére, mint Macedóniából. Az albán követség úgy tájékoztatta lapunkat, hogy hozzávetőlegesen 135 albán hagyta el az országot, hogy Szíriába vagy Irakba költözzön. Közülük hetvenhatan harcoltak is, a többiek az ő családtagjaik. Az elmúlt években egyre kevesebben utaztak el, 2015 második fele óta pedig senki nem csatlakozott az IÁ-hoz Albániából. Mindezek ellenére jelenleg még 64-en tartózkodnak ott, közülük húszan dzsihadisták, huszonhárom fő pedig elhunyt. Eddig 48-an tértek vissza, harminchárman harcosok voltak, vagy vettek részt kiképzésen. Összesen 13 visszatért albánt tartóztattak le a hatóságok, kilencet közülük börtönbüntetésre ítéltek, a többiek ellen folyik az eljárás.

A macedón nagykövetség tájékoztatása szerint náluk a 2015-ös évben lassult le a kiutazási folyamat, majd 2016 elején leállt. Összesen nagyjából 140 macedón állampolgár utazott a polgárháború sújtotta területekre, 24-en meghaltak, harmincan jelenleg is ott tartózkodnak, 85-en pedig visszatértek. Miként Albániában, úgy Macedóniában is szigorították a büntető törvénykönyvet 2014-ben, az előtte hazatért dzsihadistákat nem tudták törvény elé állítani. Három jól megszervezett művelet során összesen 27 személyt tudtak letartóztatni azóta, köztük egy imámot is, akit toborzással gyanúsítanak. 2016 során 17 személyt ítéltek börtönbüntetésre, sokan közülük enyhébb büntetést kaptak, miután vádalkut kötöttek.

„A hazatérő harcosokat általában biztonsági fenyegetésnek tekintik a hivatalos szervek, egyebek mellett azért, mert már sokan harcoltak és olyan képességek birtokában vannak, amelyet akár otthon is fel tudnának használni” – jelentette ki lapunknak Orosz Anna. Ennek azonban szerinte az is feltétele, hogy a szíriai és iraki harcok során ezek az emberek átessenek egy olyan szocializáción, amely nyitottá teszi őket az Iszlám Állam nyugat-ellenes és expanzív törekvéseire. Rámutatott, hogy az európai integráció társadalmi támogatottsága rendkívül magas a régióban, különösen a bosnyákok és az albánok között, ami ellentmond az IÁ által képviselt társadalmi képnek. „Ezért is tartják a szakértők szükségesnek, hogy ezeket az embereket ne csak büntetőjogi eszközökkel kezeljék az érintett országok, hanem törekedjenek a rehabilitációjukra, illetve társadalmi integrációjukra is” – közölte Orosz Anna.

A három hosszabban nyilatkozó ország képviselete is egyetértett abban, hogy kemény és puha eszközökkel is fel kell lépni a terrorizmus ellen. Támogatják az IÁ ellenes katonai koalíció csapásméréseit és a terrorellenes harc jegyében bilaterális és multilaterális módokon – amerikai és uniós segítséggel – együttműködnek a különböző hatóságaik. Tálas Péter január elején ezzel kapcsolatban közölte lapunkkal: a térségbeli államok szolgálatait nemzetközi felügyelet alatt hozták létre, vagyis nem számítanak rossznak, ám a korrupció rájuk is káros hatással van. A felsorolt balkáni országok büntető törvénykönyveik szigorítása mellett figyelmet szentelnek a megelőzésre is: mindenütt elfogadtak egy terrorellenes stratégiát, és harcolnak a szervezett bűnözéssel. Az albánok oktatási rendszerük javításával, a macedónok gazdasági fejlesztésekkel, a horvátok pedig a közösségi média megfigyelésével is küzdenek a radikalizáció ellen. A horvát nagykövetség elmesélt egy esetet is: egy fiatalember dzsihadistákkal lépett kapcsolatba 2014-ben, de a család és pszichológus bevonásával sikerült lebeszélni arról, hogy csatlakozzon is az Iszlám Államhoz.