Összefog a Balkán a terroristák ellen

Macedóniából többen utaztak a Közel-Keletre, mint Albániából. Horvátok is dzsihadistának álltak.

A muszlim többségű Albániából kevesebben utaztak az Iszlám Állam területére, mint Macedóniából. Az albán követség úgy tájékoztatta lapunkat, hogy hozzávetőlegesen 135 albán hagyta el az országot, hogy Szíriába vagy Irakba költözzön. Közülük hetvenhatan harcoltak is, a többiek az ő családtagjaik. Az elmúlt években egyre kevesebben utaztak el, 2015 második fele óta pedig senki nem csatlakozott az IÁ-hoz Albániából. Mindezek ellenére jelenleg még 64-en tartózkodnak ott, közülük húszan dzsihadisták, huszonhárom fő pedig elhunyt. Eddig 48-an tértek vissza, harminchárman harcosok voltak, vagy vettek részt kiképzésen. Összesen 13 visszatért albánt tartóztattak le a hatóságok, kilencet közülük börtönbüntetésre ítéltek, a többiek ellen folyik az eljárás.

A macedón nagykövetség tájékoztatása szerint náluk a 2015-ös évben lassult le a kiutazási folyamat, majd 2016 elején leállt. Összesen nagyjából 140 macedón állampolgár utazott a polgárháború sújtotta területekre, 24-en meghaltak, harmincan jelenleg is ott tartózkodnak, 85-en pedig visszatértek. Miként Albániában, úgy Macedóniában is szigorították a büntető törvénykönyvet 2014-ben, az előtte hazatért dzsihadistákat nem tudták törvény elé állítani. Három jól megszervezett művelet során összesen 27 személyt tudtak letartóztatni azóta, köztük egy imámot is, akit toborzással gyanúsítanak. 2016 során 17 személyt ítéltek börtönbüntetésre, sokan közülük enyhébb büntetést kaptak, miután vádalkut kötöttek.

„A hazatérő harcosokat általában biztonsági fenyegetésnek tekintik a hivatalos szervek, egyebek mellett azért, mert már sokan harcoltak és olyan képességek birtokában vannak, amelyet akár otthon is fel tudnának használni” – jelentette ki lapunknak Orosz Anna. Ennek azonban szerinte az is feltétele, hogy a szíriai és iraki harcok során ezek az emberek átessenek egy olyan szocializáción, amely nyitottá teszi őket az Iszlám Állam nyugat-ellenes és expanzív törekvéseire. Rámutatott, hogy az európai integráció társadalmi támogatottsága rendkívül magas a régióban, különösen a bosnyákok és az albánok között, ami ellentmond az IÁ által képviselt társadalmi képnek. „Ezért is tartják a szakértők szükségesnek, hogy ezeket az embereket ne csak büntetőjogi eszközökkel kezeljék az érintett országok, hanem törekedjenek a rehabilitációjukra, illetve társadalmi integrációjukra is” – közölte Orosz Anna.

A három hosszabban nyilatkozó ország képviselete is egyetértett abban, hogy kemény és puha eszközökkel is fel kell lépni a terrorizmus ellen. Támogatják az IÁ ellenes katonai koalíció csapásméréseit és a terrorellenes harc jegyében bilaterális és multilaterális módokon – amerikai és uniós segítséggel – együttműködnek a különböző hatóságaik. Tálas Péter január elején ezzel kapcsolatban közölte lapunkkal: a térségbeli államok szolgálatait nemzetközi felügyelet alatt hozták létre, vagyis nem számítanak rossznak, ám a korrupció rájuk is káros hatással van. A felsorolt balkáni országok büntető törvénykönyveik szigorítása mellett figyelmet szentelnek a megelőzésre is: mindenütt elfogadtak egy terrorellenes stratégiát, és harcolnak a szervezett bűnözéssel. Az albánok oktatási rendszerük javításával, a macedónok gazdasági fejlesztésekkel, a horvátok pedig a közösségi média megfigyelésével is küzdenek a radikalizáció ellen. A horvát nagykövetség elmesélt egy esetet is: egy fiatalember dzsihadistákkal lépett kapcsolatba 2014-ben, de a család és pszichológus bevonásával sikerült lebeszélni arról, hogy csatlakozzon is az Iszlám Államhoz.