Románia – mindenekelőtt a Fekete-tenger térségének geostratégiai jelentősége okán – éppen húsz éve, a Clinton-adminisztráció idején emelte stratégiai partnerségi rangra viszonyát az Egyesült Államokkal; a kiemelt státust rögzítő megállapodást 2011-ben nyomatékosították a 21. század kihívásai ismeretében. A nemzetközi szinten a Washington–London–Bukarest-tengelyre fókuszáló jobbközép Traian Basescu államelnöki mandátuma idején megerősödött az ország atlantista irányvonala. A kapcsolatok szorosabbra fűzése azonban nemcsak azt jelentette, hogy Washington erőteljesen támogatta Románia NATO-felvételét, majd EU-csatlakozását, vagy hogy Bukarest jelentős számú katonával járul(t) hozzá az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes küzdelemhez.
Ma már nem titok, az ország többek között annak árán nyert felvételt a NATO-ba 2004-ben, hogy a román állam közbeszerzés nélkül az amerikai Bechtel társaságra bízta a 415 kilométer hosszúra tervezett észak-erdélyi autópálya megépítését. Ebből egyébként a mai napig mindössze egy ötven kilométeres szakasz készült el.
Bár az „alkut” a román illetékesek a mai napig tagadják, utólag kiderült az is, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében a CIA Bukarestben is működtetett titkos börtönt, ahol „továbbfejlesztett kihallgatásnak” vetettek alá foglyokat.
Donald Trump megválasztása után a bukaresti illetékesek politikai színezetüktől függetlenül „teljes együttműködési készségükről” biztosították az új amerikai elnököt. A jobbközép Klaus Iohannis államfő előrebocsátotta, hogy Románia el akarja mélyíteni kétoldalú kapcsolatait és védelmi együttműködését az Egyesült Államokkal, majd – igazodva a republikánus elnöknek a NATO-tagállamok pénzügyi kötelezettségeiről tett kijelentéséhez – felszólította az új román balliberális kormányt, hogy az ország 2017-es költségvetésében a GDP két százalékát különítse el védelmi kiadásokra. Megtette a megfelelő tiszteletköröket Washingtonban a decemberi romániai parlamenti választások nyomán összeállt balliberális koalíció is. Liviu Dragnea, a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) – egyben pedig a bukaresti képviselőház – elnöke Sorin Grindeanu miniszterelnök társaságában részt vett Trump beiktatásán, és a román–amerikai stratégiai partnerség „újabb szintre emelését” kérte az új washingtoni adminisztrációtól.
Miközben Bukarest abban bízik, hogy az ország szerepe már csak a dél-romániai Deveselun tavaly üzembe helyezett amerikai rakétavédelmi pajzs miatt is megmarad az új amerikai biztonságpolitikai stratégia fontos része, elemzők szerint aggodalomra ad okot Trump Oroszország-politikája. Valentin Naumescu kolozsvári politológus, egyetemi tanár, egykori külügyi államtitkár úgy véli: ma csakis határozott nemmel lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy Románia segítségére sietne-e az új amerikai elnök egy esetleges orosz agresszió esetén. „Donald J. Trump nem rendelné a levegőbe a harci repülőgépeket, nem tenne ellenlépést, nem növelné az amerikai tankok számát Európában annak érdekében, hogy visszaverjen egy szomorú és természetesen nem kívánt összecsapást Oroszországgal egy esetleges agresszió esetén itt, a NATO keleti szárnyán. Inkább hajlamos lenne ellenőrizni, hogy az »ügyfél« kiegyenlítette-e a védelmi számlát” – állapította meg elemzésében Naumescu. Az elemző szerint mandátuma első napjaiban Trump nem jelent biztosítékot Európa, Románia biztonságára, Oroszország pedig hasznot húzhat a térség sérülékenységéből.
