Úgy tűnik, lassan véget érnek az amerikai alt-right (alternatív jobboldal) és Donald Trump hátországa közötti mézeshetek. Legalábbis erre utal, hogy a Wikileaks az új amerikai elnök adóbevallási papírjaira kíváncsi, és közzé is tenné azokat, ha sikerülne szert tennie az iratokra.
Mint ismeretes, az ausztrál Julian Assange vezette adatszivárogtató portált, a Wikileakset az amerikai elnökválasztási kampány során sokan meggyanúsították, hogy a későbbi győztes republikánus jelölt, Donald Trump mellé állt azzal, hogy a Demokrata Pártot „támadta”. A demokrata pártvezetéstől és Hillary Clinton kampányfőnökétől, John Podestától származó e-maileket hozott nyilvánosságra. Ezekből pedig a Trump-csapat hathatós közreműködésével kisebb botrányok kerekedtek, amelyek negatívan befolyásolhatták Clinton esélyeit.
A vereség miatt a Wikileakset (is) okolják, a szervezet a demokraták szerint ráadásul orosz hackerek segítségével jutott az információkhoz, amely állítást azonban eddig még senkinek nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania.
Mindenesetre a demokraták és a progresszív baloldal már hosszú ideje igencsak neheztel Assange-ra, a kampány alatti e-mail-szivárogtatás pedig végképp a mélybe lökte az internetes aktivista megítélését ezekben a körökben. A baloldaliak ugyanakkor kicsit nehéz helyzetben találták magukat a múlt héten, amikor Barack Obama elnök távoztában csökkentette a Wikileaksnek szivárogtató Chelsea (korábban Bradley) Manning börtönbüntetését, ami azt is mutathatja, hogy a korábban emberjogi körökben hősként ünnepelt szivárogtatók megítélése a választási kampányban történtek ellenére sem egyöntetűen negatív azon a politikai térfélen.
A Wikileaks hétvégi lépése viszont már teljesen összezavarhatja a fejeket. Az adatszivárogtató szervezet ugyanis arra kérte követőit, küldjék el neki Donald Trump adóbevallási papírjait, hogy nyilvánosságra lehessen hozni azokat. Az ügy előzménye, hogy a szokások szerint minden elnökjelölt publikálta ezen adatait, Donald Trump azonban nem. Ám azt ígérte, ha elnökké választják, közzéteszi az információkat. A demokraták azt remélik, hogy akad köztük olyan, amelyik arról árulkodik, hogy Trump forrásokat kapott külföldiektől, vagy arról, hogy tényleg elkerüli az adófizetést. A Fehér Ház honlapján a Trump-éra első petíciója pont a publikálást kívánja elérni, cikkünk írásakor több mint 255 ezren írták alá, így az elnöki hivatalnak muszáj lesz reagálnia rá. Ennek ellenére Kellyanne Conway, Trump tanácsadója vasárnap azt mondta az ABC hírtelevízióban, főnöke nem tervezi, hogy nyilvánosságra hozza az iratokat. Állítása szerint az érdekli a választókat, hogy mi áll majd saját adóbevallásukban, nem pedig az, hogy milyen az elnöké.
Ehhez képest egy múlt heti, Washington Post/ABC News-os közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az amerikaiak 74 százalékát érdekli a téma, sőt a republikánusok 49 százaléka is azt szeretné, ha Trump pontot tenne az ügy végére.
A Wikileaks ráadásul azt követően támadná Trumpot, hogy Manning büntetésének csökkentését követően Julian Assange kijelentette: tartja magát korábbi ígéretéhez. Ennek értelmében Manning májusi szabadulása után elkezdődhet az adatszivárogtató-főnök kiadatási ügye, így az ausztrál férfi hosszú évek után hagyhatná el Ecuador londoni nagykövetségét. Assange szerint bármit hoznak is fel majd ellene az Egyesült Államokban, győzni fog a bíróságon.
