Szükséges-e egyáltalán Trump nagy fala?

Egyre kevesebb az illegális határátlépő, pláne a mexikói.

Donald Trump frissen beiktatott amerikai elnök eddigi egyik leggrandiózusabb rendelkezése, hogy az illegális bevándorlókat fallal tartóztatná fel országa és Mexikó közös határán. Ha erre egyáltalán bármi szükség van, az aligha a mexikói migránsok miatt van. A számok ugyanis azt mutatják, hogy már évek óta több mexikói tér haza, mint ahány az Egyesült Államokba érkezik. Megjegyezve, hogy a hivatalos statisztikák sokszor nem teljesen naprakészek, a Pew Research Center adataiból az olvasható ki, hogy 2009 és 2014 között nagyjából egymillió mexikói költözött vissza az anyaországba, az északra érkező újak száma pedig nagyjából 870 ezer volt ugyanekkor. 2013 óta már nem a közép-amerikai országból érkeznek legtöbben az Egyesült Államokba, előztek ugyanis a kínaiak és az indiaiak is.

A mexikói elnök csütörtökön lemondta január 31-ére tervezett washingtoni találkozóját Donald Trump amerikai elnökkel. „Tájékoztattuk a Fehér Házat, hogy nem veszek részt a jövő keddre tervezett munkamegbeszélésen” – írta a Twitter közösségi portálon Enrique Pena Nieto. Az amerikai elnök nem sokkal előtte azt üzente neki, ugyancsak a Twitteren, hogy amennyiben Mexikó nem hajlandó kifizetni a két ország határán építendő falat – amely Donald Trump egyik legfontosabb ígérete volt a választási kampányban –, akkor ne is utazzon január végén az Egyesült Államokba.

A hazatérők legfőbb motivációja a felmérések szerint a családegyesítés volt, egy részük inkább felhagyott a vendégmunkás élettel, és az ismerős környezetet választotta. Szerepet játszott az is, hogy Mexikó nem áll olyan rosszul gazdaságilag, a válság legrosszabb éveiben 6 százalék körül mozgó munkanélküliséget például mára egészen 3,5 százalék alatti szintig sikerült lenyomni. 

A Trump által beígért fal egyébként a 3100 kilométer hosszan elnyúló közös határ valamivel több mint felét biztosítaná, a maradék részen az új elnök a természeti akadályokban bízik. Mindez szerinte 10-12 milliárd dollárjába kerülne az amerikai, vagy számára szerencsésebb esetben a mexikói adófizetőknek (ő maga ugyanis utóbbiakkal fizettetné ki), a demokrata párthoz húzó The Washington Post számításai szerint azonban a költségek a 25 milliárdot is elérhetik. Nem kockáztatunk nagyot, ha azt mondjuk, a valós összeg valahol a két becslés között van.

De ha nem a mexikóiak miatt, akkor mégis miért van szükség a falra? Bár az Egyesült Államok határőrségének adatai szerint az illegálisan érkező mexikóiak 2005-ben még több mint egymillióan voltak, tavaly pedig ez a szám már nem érte el a 200 ezret sem, ezzel egy időben viszont úgy tűnik, Közép-Amerika legszegényebb országaiból – vagyis főként El Salvadorból, Guatemalából és Hondurasból – egyre többen jönnek. A kétezres években legtöbbször a százezret sem közelítette meg az Egyesült Államok déli határán elfogott nem mexikóiak száma, 2014-ben viszont már 250 ezernél is több ilyen határátlépőt regisztráltak, majd egyéves hullámvölgy után a 2016-os, októbertől októberig tartó pénzügyi évben ismét 218 ezren voltak. Látható azonban, hogy számuk messze nem nő annyival, amennyivel a mexikóiaké csökkent. Érdemes megemlíteni a kubaiakat is: a Havanna és Washington közötti békülési folyamattal párhuzamosan egyre többen vándorolnak el a rum, a szivar és a Castro-család hazájából. A 2014-es pénzügyi évben még csak nagyjából 24 ezren érkeztek az Egyesült Államokba, két évvel később számuk már 56 ezer fölötti volt. Közülük több ezren Mexikón át próbálkoznak bejutni a vágyott célországba.

Trump ötlete azonban – melynek értelmében Mexikónak kellene állnia a tervezett fal költségeit – azért sem tűnik jogosnak, mert maga Mexikó is keményen küzd az illegális migrációval. Csak 2015-ben több mint 150 ezer jogtalan határsértőt küldtek vissza a tőlük délre fekvő államokba.

Ennek ellenére a drogháború továbbra is tart Mexikóban, a kábítószer- illetve emberkereskedők ellen pedig akár hatásos is lehet egy hasonló fizikai akadály. Az amerikaiak többsége azonban úgy tűnik, nem feltétlenül ért egyet az ötlettel. Egy januári felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka ellenzi a fal megépítését, 79 százalék pedig úgy látja, hiába próbálkozik Trump, a mexikóiakkal nem fogja tudni kifizettetni a számlát. Enrique Peña Nieto mexikói elnök ezt a héten világossá is tette, amire válaszul Trump kilátásba helyezte, hogy lemondja kettejük közeljövőben esedékes találkozóját.