Trump: Kilencven nap múlva helyreállítják a vízumkiadást

Az amerikai elnök közölte: a bevándorlásról szóló rendelet nem a muszlimok kitiltását jelenti.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter eközben közölte: Donald Trump egy szuverén állam elnöke, joga van dönteni az Egyesült Államok migrációs politikájáról. A lengyel diplomácia vezetőjét vasárnap este, a Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyújtott interjúban kérdezték Trump intézkedéséről. „Az amerikai elnök hatásköre nagyon széles, ő jogosult az ilyesmire” – válaszolt Waszczykowski, hozzátéve: a migráció olyan mértéket öltött, hogy „sok országban a migrációs kérdés jelenleg kormánypolitikai ügy, és az is kell hogy legyen”.

Semelyik ország sem köteles bevándorlókat befogadni – hangsúlyozta a politikus. „Az államnak – a nemzetközi szerződéseknek megfelelően – a már megérkezett menekülteket kell befogadnia” – fejtette ki.

A bevándorlók befogadása a munkaerőpiactól, a demográfiai körülményektől függ, „minden kormány arra jogosult, hogy erről a politikáról döntsön” – mondta Waszczykowski, hozzáfűzve: Trumpnak joga volt meghozni a migrációt korlátozó döntést. „Ez egy szuverén állam döntése, nem az én dolgom, hogy értékeljem, nekem tetszik-e vagy sem” – fogalmazott. Mint mondta, az Egyesült Államok komoly bevándorlási problémákkal szembesül, ezért folyamodik az ilyen lépésekhez. „Az idő megmutatja, hatásosak lesznek-e” – jegyezte meg.

A lengyel migrációs politikáról beszélve, Waszczykowski rámutatott: Varsó nem ért egyet a kötelező uniós menekültelosztási kvótákkal. „Nem felel meg a 21. század követelményeinek, hogy menekült-, illetve bevándorlótáborokból erőszakosan áttelepítsenek embereket más országokba, amelyekbe ők maguk nem kívánkoznak” – szögezte le.

Donald Trump amerikai elnök és Hvang Kjo Anh, Dél-Korea ideiglenes elnöke washingtoni idő szerint vasárnap este telefonbeszélgetést folytatott, és megállapodott abban, hogy mindkét ország erősíti védelmi erőfeszítéseit Észak-Koreával szemben.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint „a két politikus megállapodott abban, hogy intézkedéseket foganatosít a közös védelmi képességek erősítésére az észak-koreai fenyegetéssel szemben”. Az amerikai elnöki hivatal tudatta azt is, hogy Donald Trump megerősítette az Egyesült Államoknak a Koreai Köztársaság megvédése iránti abszolút elkötelezettségét, beleértve a megnövelt elrettentő erő biztosítását is.     

Az elnökválasztási kampány idején Donald Trump többször kifejtette, hogy kilátásba helyezi az amerikai csapatok visszavonását a Koreai-félszigetről és Japánból, amennyiben e két ország nem járul hozzá nagyobb mértékben az amerikai haderő állomásoztatásának költségeihez. Az új védelmi miniszter, James Mattis első útja azonban a héten éppen Dél-Koreába és Japánba vezet majd, s ezt az amerikai elnök és a dél-koreai ügyvezető elnök vasárnap esti telefonbeszélgetésében is megerősítette. Hvang Kjo Anh pillanatnyilag Dél-Korea ügyvezető elnöke, mert Park Gun Hje elnököt a szöuli parlament decemberben korrupciós vádak miatt felfüggesztette hivatalából.

Az amerikai elnök helyi idő szerint vasárnap folytatott megbeszélést telefonon az Egyesült Arab Emírségek koronahercegével, Mohamed bin Zájid ál-Nahajannal is.

Donald Trump és Szalmán bin Abdel-Azíz, Szaúd-Arábia uralkodója is egyeztetést folytatott, és vasárnap megállapodtak abban, hogy erősítik a terrorizmus elleni közös küzdelmet és szorosabbra fűzik a katonai együttműködést. Az amerikai elnök és a szaúdi uralkodó telefonon egyeztetett egymással, a Fehér Ház tájékoztatása szerint a beszélgetés több mint egy óráig tartott.

Megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel a „radikális iszlamista terrorizmus” terjedése ellen. Egyetértettek abban, hogy Jemenben és Szíriában „biztonsági övezeteket” kell létrehozni a konfliktusok elől menekülők számára. Ennek részleteiről, gyakorlati megvalósításáról azonban a Fehér Ház nem adott tájékoztatást. Felidézték ugyanakkor, hogy a terrorista vezér, Oszama bin Laden hogyan próbálta meg szétrombolni az amerikai–szaúdi viszonyt azzal, hogy 15 szaúdi állampolgárt szervezett be a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények végrehajtására.

Donald Trump és Szalmán bin Abdel-Azíz megbeszélésén szóba került Irán is. Mind az amerikai elnök, mind a szaúdi király úgy ítélte meg, hogy a perzsa állam „destabilizáló szerepet” játszik a térségben, és ezt nem szabad válasz nélkül hagyni. Mindketten az iráni atomprogramról kötött többhatalmi megállapodás „szigorú betartatása” mellett foglaltak állást. Ismeretes, korábban Rex Tillerson, leendő amerikai külügyminiszter az iráni „atomalku” felülvizsgálatát helyezte kilátásba.

A Bloomberg információi szerint Szalmán király a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítését is szorgalmazta. A Fehér Ház közleménye arról nem tesz említést, hogy a telefonbeszélgetésben szó esett-e a bevándorlást szigorító amerikai elnöki rendeletről. A Fehér Ház megfogalmazása szerint a szaúdi uralkodó arra kérte Trump elnököt, hogy „irányítsa a Közel-Keleten a terrorizmus legyőzésére irányuló erőfeszítéseket, és segítsen a szaúdi királyság és az egész térség jövőbeni gazdasági és társadalmi megújulásában”.