Visszaüthet a baráti kapitalizmus Dél-Koreában

A korrupciós botránysorozat a világszerte csodált koreai fejlődés hátulütőire is rávilágít.

Kezd teljesen elszabadulni a pokol a korrupciós válság sújtotta Dél-Koreában, ahol már Pak Kunhje elnököt is felfüggesztették a hivatalából, és ahol éppen az országot óriássá tevő gazdasági rendszer kialakulásának káros következményeit nyögik. Szimbolikus, hogy a legújabb botrány középpontjában pont az a Samsung áll, mely Dél-Korea legnagyobb privát munkáltatója.

A dél-koreai ügyészség hétfőn ugyanis a Samsung-csoport vezetője, Li Dzsejong letartóztatását kérte a Pak Kunhje államfő elleni korrupciós eljárásban. A ügyészség most bejelentette azt is, hogy vádat emel az ügyben Mun Hjungpio volt egészségügyi miniszter ellen, aki hivatalával visszaélve nyomást gyakorolt az állami nyugdíjalapra, hogy engedélyezze 2015-ben a Samsung két leányvállalatának, a Samsung C and T és a Cheil Industries összeolvadását.

A Samsungot az ág is húzza

Tavaly sem a pozitív hírek repítették a címlapokra a dél-koreai elektronikai ipar zászlóshajójának számító Samsungot, kiderült ugyanis, hogy a cég üdvöskéje, a Galaxy Note 7 okostelefon túlhevülésre hajlamos, az így okozott füst miatt pedig utasszállító repülőgépet is kellett már kiüríteni. A cég hiába hívott vissza szeptemberben 2,5 millió példányt, hasonló incidenst jelentettek azóta már cserekészülék esetében is. (MN)

Az egész ügy egy háttérben húzódó súlyos problémára is rávilágíthat, mégpedig arra, hogy komoly, rendszerszintű gondok lehetnek az országot naggyá tevő nagyvállalati, vagyis csebolrendszerrel. Ma már szinte hihetetlenül hangzik, de a második világháború után a kettéosztott félsziget déli része elmaradottabb volt északnál, mert míg a japán megszállók az ipari létesítmények nagy részét a mai kommunista állam területén alakították ki, a mai Dél-Korea elmaradottabb régiónak számított. Az amerikai védelem alatt álló Dél-Koreát évtizedeken keresztül vaskézzel irányító Pak Csonghi elnök (a jelenlegi államfő édesapja) fémjelezte politikai vezetés úgy húzta ki az országot az elmaradottságból, hogy segített kialakítani a főként exportra termelő családi nagyvállalatok, a csebolok rendszerét. A csebolok olyan konglomerátumok, ahol az anyavállalat több leányvállalat felett diszponál, amelyek a gazdaság legkülönfélébb ágazataiban tevékenykednek. Nemegyszer családtagok ülnek a konglomerátum minden egyes fontosabb posztján.

Pakék idején alakult ki az állam és a nagyvállalatok sajátos szimbiózisa. Az állam segített ezeknek a cégeknek bővülni az országba özönlő, főleg amerikai kölcsöntőkéből, kiválasztotta a legalkalmasabbakat egy-egy területre, például az autógyártásra (Kia) vagy az elektronikai berendezésekre (Samsung). 

A rendszer sikert sikerre halmozott, 2014-re Dél-Korea a világ 12. legnagyobb gazdasága lett, ráadásul a nemzeti össztermék több mint hetven százalékát a harminc legfontosabb csebol adja, csak a Samsung húszszázaléknyit tudhat magáénak ebből. Beszédes adat, hogy 1953, a koreai háborúban kötött tűzszünet, valamint 2015 között az ország GDP-je a 31 ezerszeresére növekedett. Csakhogy az állam és az üzleti élet szimbiózisának – mint minden más hasonló kölcsönösen hasznos együttélésnek – sajátossága, hogy kétirányú: a csebolok és annak vezetői mára hatalmas befolyást szereztek a politika és a közélet felett.

Nem véletlen például az sem, hogy mára az állami nyugdíjalap lett a Samsung két nagy leányvállalata, a Samsung C and T legnagyobb részvényese. A másik oldalról pedig ugyanennyire kevéssé meglepő, amiről Jonathan Bernstein nemzetközi pénzügyi szakértő beszélt a Guardiannek, miszerint a Samsung ügyészek karrierjére is hatással van Koreában, képes ellehetetleníteni azok pályáját, akik a cég ellen lépnek fel. A kritikusok arról beszélnek, hogy a nagy cégek rendszeresen próbálnak kisebb-nagyobb szívességeket kérni a politikai élet szereplőitől, és persze viszonozzák is ezeket.

Éppen az ilyen összefonódások miatt nagyon komoly kihívással néz szembe Dél-Korea, amit kétséges, hogy akár középtávon is sikerül valahogy megoldania. A kapcsolatok a nagyvállalatok és az állam között olyan mélyen gyökereznek, hogy nem tudni, szétválasztható-e egymástól a kettő. Noha mára Dél-Korea teljesen más fejlettségi fokon van, mint amikor a csebolrendszer kialakult, a számok világosan kimutatják, hogy a nagyvállalatok a hipermodern ország életében is nélkülözhetetlenek. 

Dél-Koreában mindenesetre hónapok óta tízezrek, esetenként százezrek vonulnak utcára az országot sújtó korrupciós ügyek miatt. Az egész tiltakozáshullám alapja, hogy a vádak szerint Pak elnök barátnője és bizalmasa, Cshö Szunszil személyi és kormányzati döntésekbe is beleszólt, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt soha. Az ügyészség szerint a kormány nyomást gyakorolhatott több tucat dél-koreai nagyvállalatra, hogy több tízmillió dollárt adományozzanak két alapítványnak, amelyek Cshö Szunszil ellenőrzése alatt állnak.