Vonzó Kína globális alternatívája

Idén mi is csatlakozhatunk a Világbank ázsiai alternatívájához.

Huszonöt afrikai, európai és latin-amerikai ország csatlakozhat idén az 57 tagállammal alapított Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (AIIB) – adta hírül a minap a Financial Times. A brit gazdasági napilap szerint a 2015 decemberében megalapított, elsősorban kínai tőkéből finanszírozott nemzetközi pénzintézet Peking globális ambícióinak ágyazhat meg. Hszi Csin-ping kínai államfő egy héttel ezelőtt, a davosi Világgazdasági Fórumon tartott nyitóbeszédében állt ki a globális, nyílt gazdaság mellett, s figyelmeztetett a bezárkózó politika veszélyeire. Ahogyan arra a Financial Times is utal cikkében, Peking ezzel Donald Trump, az Egyesült Államok frissen beiktatott elnökének nézeteivel szemben foglalt állást. Trump ugyanis többször kritizálta a globalizációt, szerinte az Egyesült Államokban azután csökkent az életszínvonal, hogy a világgazdasági trend következtében amerikaiak tömegei veszítették el a külföldre vándorolt munkahelyüket.

A Financial Times információi szerint számos afrikai ország mellett kezdeményezte csatlakozását több, hagyományosan az Egyesült Államok érdekszférájához tartozó állam is. Sir Danny Alexander, az AIIB alelnöke a lap kérdésére elmondta, az új jelentkezők között van Írország és Kanada is. Ez pedig különösen fájhat a protekcionizmusra hajlamos Trumpnak, hiszen Washington már 2015-ben megjegyzést tett az Egyesült Királyságra, miután a szigetország is jelezte csatlakozási szándékát az ázsiai pénzintézethez.

Érdekes helyzetet teremt ez a Trump adminisztrációhoz fokozott reményeket fűző magyar kormány számára. Orbán Viktor miniszterelnök épp hétfőn mondott köszönetet az amerikai elnöknek, amiért a többoldalú egyeztetésekre építő, multilaterális nemzetközi rendszer helyett a kétoldalú, bilaterális kapcsolatoknak a korszakát hozza el.

S valóban, Magyarország a mai napig nem csatlakozott Peking multilaterális pénzintézetéhez, az AIIB-hez. Ahogyan azt lapunk korábban megírta, több közép-kelet-európai ország, közöttük Lengyelország is tagja a szervezetnek, míg a keleti nyitás politikáját zászlajára tűző magyar kormány eddig nem érte el felvételét a százmilliárd dolláros tőkével rendelkező társaságba. A globalizáció kritikája azonban vélhetően az AIIB esetében nem marad tartós. Erre utal, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter novemberben a 16+1 Kína–Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozón, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig pár hete Hongkongban tárgyalt Magyarország csatlakozásáról.

Hogy miért lehet fontos hazánk számára az AIIB-tagság, arról Radoslaw Pyffel Kína-szakértő, a szervezet igazgatótanácsának Lengyelországból delegált tagja beszélt a Magyar Nemzetnek. Varsó az ázsiai fejlesztési bank alapító tagjaként, elsők között vehet részt a rohamosan fejlődő szervezet folyamataiban. Ez pedig Pyffel szerint jó lehetőség, hiszen az AIIB-n keresztül az ázsiai piacok válnak elérhetővé.

Az elmúlt 15-20 évben a közép-kelet-európai államok a nemzetközi pénzintézetekből érkező befektetések célországai voltak – mondta megkeresésünkre Pyffel, aki szerint az AIIB arra ad lehetőséget, hogy ez a trend megforduljon. A pénzintézet ugyanis elsősorban az Ázsiába tervezett infrastrukturális beruházásokat készíti elő, megnyitva a lengyel cégek előtt a lehetőséget, hogy kivegyék részüket a gigaberuházásokból. – Ehhez persze a térségünkben található országoknak nem elég azzal foglalkoznia, hogyan tud külső forrásokra szert tenni – folytatta a szervezet igazgatóhelyettese.

Pyffel ugyanakkor hozzátette, a beruházások akkora erőforrásokat igényelnek, amit a lengyel cégek nem biztos, hogy vállalni is tudnak. Az AIIB honlapján jelenleg kilenc projektet sorolnak fel, amiben tádzsik határszakasz-építéstől kezdve a pakisztáni vízerőmű-bővítésig számtalan gigaberuházás szerepel.

– Magyarország csatlakozásával a közép-kelet-európai térség nagyobb hozzáférést kapna az ázsiai projektekhez – mondta kérdésünkre a szakértő, a tőkeerős, nagyobb országok között ugyanis a régió országai akkor lehetnek sikeresek, ha együtt képviselik érdekeiket. Lengyelország ezért határozottan támogatja Magyarország csatlakozását. – Orbán Viktor miniszterelnöknek igaza lehet abban, hogy egy új korszak köszöntött be – folytatta a Kína-szakértő, és hozzátette: a térség országai, így Lengyelország és Magyarország között azonban számtalan érdekegyezés van, amit ki kell használni. Kérdésünkre elmondta, az AIIB a következő évtizedekben gyors növekedésen megy keresztül, amiből Magyarország is profitálhat. – Ez egy fiatal szervezet, ami kiváló befektetéseket tesz hozzáférhetővé – tette hozzá.