Azonban nem ő volt az egyetlen, aki ilyesfajta felvetéssel élt a 2008-ban függetlenné vált Koszovó és Szerbia közelmúltban egyre rosszabbá váló viszonyával kapcsolatban. Sir Ivor Roberts egykori belgrádi brit nagykövet a Beszélgetések Miloseviccsel című könyvének bemutatóján jelentette ki, hogy bár a multietnikus államokat tartja ideálisnak, a gyakorlatban a szerbiai Presevo-völgytől és a koszovói Ibar folyótól északra eső területek elcserélése tűnik az egyetlen megoldásnak arra, hogy stabilizálják a viszonyokat, és elérjék, hogy Szerbia elismerje a független Koszovó létezését. Az Európai Unió egyébként ellenez bármilyen, etnikai alapon történő területcserét.
Megkerestük ez ügyben a budapesti koszovói és szerb nagykövetséget, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, de csak Rade Drobac szerb nagykövet válaszolt lapunk kérdéseire. Emlékeztetett, hogy az említett, „elcserélendő” területek a Szerb Köztársaság szerves részei, emellett a szerb alkotmány és a nemzetközi jog rendelkezik a területi integritásról. Drobac szavaiból kiderül, nem ez az egyetlen megoldás, miként azt Sir Ivor Roberts említette. A nagykövet szerint őszinte és nyílt párbeszéd illegális és unilaterális tettek nélkül vezethet hosszú távú megoldáshoz. „Szerbia aláírta a brüsszeli egyezményt a viszony normalizálásáról a pristinai ideiglenes kormánnyal a jó szándék jegyében, és a maga részéről sokat tett azért, hogy minden koszovói polgár javát szolgáló megoldásokat találjon és alkalmazzon” – írta a nagykövet. Úgy gondolja, hogy a meglévő párbeszédet folytatni kellene, Pristina azonban erre nem nyitott.
