Amerikai hídfőállás a Vatikánban?

Ferenc pápa és az amerikai elnök kapcsolata eddig nem volt éppen felhőtlen.

Kuthi Áron
2017. 02. 16. 11:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Raymond Burke nevével legutóbb a Máltai Lovagrend nagymesterének elmozdításával kapcsolatban lehetett találkozni, ő ugyanis a rend vatikáni pártfogója. Ám még ebben a szerepében is borsot tör a szabad szellemiségű reformer Ferenc pápa orra alá, hiszen ő állt élére annak a lázadó vatikáni csoportnak, amely a pápa házassággal és áldozással kapcsolatos, Amoris Laetitia című buzdítását megtámadta, túl liberálisnak tartva az életvezetési útmutatást. Burke múlt héten találkozott a régebben szeparatista, most inkább bevándorlásellenességéről ismert olasz regionális párt, az Északi Liga elnökével, Matteo Salvinivel, akiről a liberális média nem felejti el megjegyezni, hogy Benito Mussolini rajongója. A wisconsini születésű Burke-nek más „bűnei” is vannak, például lázadó paptársaival együtt tanácsadója a keresztények jogaiért fellépő, római központú, de Brüsszelben is működő Emberi Méltóság Intézetnek. És ebben a lobbicsoportban egy kézfogásra áll Steve Bannontól, Donald Trump amerikai elnök főtanácsadójától, aki már évek óta szívesen látott vendég az intézetnél. Bannon még az alt-right mozgalom fő szócsöve, a Breitbart hírportál főszerkesztőjeként két éve tartott itt előadást az európai keresztény jobboldal felemelkedéséről, a „globális Tea Party mozgalom” megerősödéséről.

Mindebből a liberális The Washington Post arra következtet, hogy Trump Bannonon és Burke-ön keresztül hídfőállást akar építeni a Vatikán falain belül azért, hogy valahogyan befolyásolja Ferenc pápa politikáját. Merthogy Burke eleve szélsőséges ideológiáknak ágyaz meg, sírját ásva a nyugati liberális demokráciának. Az amerikai republikánus vezetés a kezdetektől fogva ferde szemmel nézett Ferenc pápa menekültbarát politikájára, és nemtetszéssel fogadta az egyházvezető tavalyi, mexikói kerítésépítést elítélő nyilatkozatát. A Vatikán feje Trump hitét is megkérdőjelezte hónapokkal megválasztása előtt, amire persze nem késett a válasz. Trump szégyenletesnek nevezte, hogy egy vallási vezető bárki hitét kétségbe vonja. Továbbá azzal tette helyre a bevándorláspártiakat, hogy eszközként használják fel a pápát programjuk terjesztésére.

A Cruxnow amerikai katolikus hírportál igyekszik tisztánlátást nyújtani a kérdésben, és összeszedte az érveket amellett, miért nem kell rögtön Ferenc pápa-ellenes összeesküvést látni. Először is Trump fő ideológusa csak egyszer találkozott Burke-kel, ráadásul még mielőtt a belharcot kirobbantó Amoris Laetitia megjelent volna. Másodszor némiképp érthető, hogy az idegen nyelvet általában nem beszélő amerikaiak először amerikaiakat keresnek meg a Vatikánban. Továbbá ha Bannon valódi befolyásszerzést szeretne, nem a Ferenc pápával farkasszemet néző klerikálisokkal kezdene.

A keményvonalas Burke tisztában van vele, mit csinál. Nincs mit vesztenie, Ferenc pápa a megválasztása után egy évvel eltávolította őt az Apostoli Szignatúra legfelsőbb bíróságának éléről, és helyezte a protokollszerepnél alig több patrónusi posztra. Egy dolog biztos, a pápa már régen tudta, le kell számolnia a Vatikánon belüli konzervatív blokkal. Az igazság pillanata most májusban jöhet el, amikor Trump a G7-es csúcsra, az olaszországi Taorminába látogat, és talán beköszön Ferenc pápához is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.