Bresha Meadows – vagy ahogy barátai hívják: Breezy – egy átlagos tinédzser volt. Rengeteg időt töltött a szobájában, ahova legszívesebben csak barátnőjét, Saquoyát engedte be, akivel tornáztak vagy táncoltak és szívesen osztották meg eredményeiket a Facebookon. Volt, hogy csak beszélgettek. Ekkor Bresha elmesélte barátnőjének, hogy sokszor érzi kilátástalannak az életét. Depressziója szürke ködként nehezedett rá.
Amikor egyedül volt, esténként, többször is megnézte, hogy rendesen kulcsra zárta-e szobája ajtaját. Ott biztonságban érezte magát. A ház többi pontján félt. Rettegett. Mindenhol máshol ugyanis ott lehetett az apja, akit a családtagok kegyetlen diktátornak neveztek. Agresszív, uralkodó férfi volt. Ezt felesége, Bresha anyja, Brandi Meadows is elismeri. Elmondta, hogy közel három évtizedes együttlétük alatt számtalanszor megverte őt, uralta az életét. Mindennek persze Bresha is szemtanúja volt, mint ahogy a testvérei is. – Folyamatos sikoltozások és ordibálások uralták a házat. Volt, hogy késsel vagdosott. A fegyvere mindig elől volt, azzal hadonászott – mondta a nő a The Huffington Postnak. Arról nem beszélt, hogy a gyerekeket is bántotta-e a férfi. Bresha barátnője szerint azonban Jonathan Meadows fizikailag bántalmazta és szexuálisan molesztálta lányát.
Brandi Meadows egyszer elhagyta a férjét. Nem sokkal később azonban visszatért hozzá, mert a férfi megígérte, hogy megváltozik. De semmi sem változott. Bresha ügyvédje szerint az iratok azt igazolják, hogy a gyámügy többször is kiment a családhoz, konkrét intézkedés azonban sohasem történt, a gyerekek maradtak.
Manapság a ház csendes. Hogy pontosan mi is történt, még mindig vizsgálat tárgya. 2016 júliusának egyik reggelén Jonathan Meadowst fejbe lőtték saját fegyverével, míg a kanapén aludt. A rendőrség rögtön őrizetbe vette lányát, Breshát, aki akkor 14 éves volt. Az Ohio állambeli Warren javítóintézetébe került.
Most, több mint fél évvel az eset után Bresha még mindig a tárgyalására vár. A vád: előre megfontolt emberölés.
Az eset hatalmas port vert fel az Egyesült Államokban. Jog- és nővédő szervezetek a lány azonnali szabadon bocsátását kérik. Azt hangoztatják, hogy Breshának segítségre és nem büntetésre lenne szüksége. A javítóintézetben nincs pszichológus sem, aki segítene neki feldolgozni az átélt traumákat. A családtagjai is mentális, lelki betegségektől szenvednek, így rájuk sem számíthat a felépülésben.
Azt senki sem vitatja, hogy Bresha lelőtte az apját. Inkább azt kérdezik, hogy miért.
Jonathan Meadows családja ugyanis váltig állítja, hogy a férfi nem volt erőszakos. Testvére, Lina Cooper szerint az egészet azért találták ki, hogy ezzel segítsék a lány védelmét. Bresha testvérei és édesanyja ezzel szemben azt mondják, hogy a lány megmentette őket. Felcserélte otthoni börtönét egy másikra, hogy ők szabadok lehessenek.
Köztudott, hogy nemcsak az Egyesült Államokban, de világszerte gyerekek milliói szenvednek családon belüli erőszaktól. A Harvard Egyetem szakemberei szerint egy ilyen légkör erősen kihat egy kamasz szervezetére, befolyásolhatja az agyi fejlődését. Tanulási nehézségeik lehetnek, hajlamosabbak a függőségekre és mentális betegségek kialakulására. Később pedig az otthoni mintákat követik, vagyis belemehetnek erőszakos kapcsolatokba.
Bresha megpróbált otthonról elszökni, de a rendőrök mindig visszavitték. Legutolsó menekülési kísérlete a gyilkosság előtt két hónappal történt. Legjobb barátnője szerint Bresha menthetetlennek látta a helyzetét. Úgy érezte, teljesen magára maradt. A lány ezért többször is kárt tett magában, a testét vagdosta.
A The Huffington Post megszólaltatta Kathleen Heidet, a Floridai Egyetem professzorát is, aki tanulmányozta Bresha Meadows esetét. Mint mondja, egyáltalán nem ritka, hogy a gyerek úgy dönt, hogy álmában öli meg a felnőttet, mivel fél a másik testi fölényétől. Emiatt azonban jogilag nem nevezhető a tett önvédelemnek. Még akkor sem, ha valójában az. Heide szerint ezért nagyon ritka, hogy egy tinédzser megússza a büntetést.
###HIRDETES2###
Ohióban különösen szigorú a törvény. Egy gyerek, ha már elmúlt 14 éves és súlyos bűncselekményt követett el, felnőttként áll a bíróság elé, és akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. Ez a kilátás annyira elkeserítette Breshát, hogy megfigyelés alá kellett helyezni a javítóban, nehogy öngyilkosságot kíséreljen meg.
Ügyvédje erőfeszítéseinek hála tavaly decemberben sikerült elérni, hogy fiatalkorúként tárgyalják az ügyét. Ha Breshát elítélik, legfeljebb 21 éves koráig maradhat rácsok mögött. Mindez persze csak kis öröm a lánynak, aki elvesztett gyerekkorát nem fogja már tudni soha bepótolni – pláne nem egy javítóintézet falai között.
Bresha tárgyalását május 22-re írták ki. Ügyvédje azt is elérte, hogy addig is egy pszichiátriai intézetben legyen, ahol elemzik állapotát és megkapja a szükséges kezelést.
Magyarországon a Bresháéhoz hasonló, legismertebb történet a tótújfalusi Simek Kittyé volt. 2002-ben az akkor tizennégy éves lány agyonlőtte súlyosan beteg édesanyját és őt is terrorizáló mostohaapját. A férfit szintén alvás közben érte a halálos lövés. A tanúvallomásokból kiderült: a férj verte a feleségét és Kittyt is, akit kamaszkorától szexuálisan bántalmazott.
Az ügy nagy port vert fel. Sokan keltek a lány védelmére, de a bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy Kitty álmában végzett nevelőapjával, ráadásul különösen kegyetlenül. Ennek tetejében másnap szórakozni ment, és élte tovább az életét, mintha mi sem történt volna. A másodfokú ítélet így két év letöltendő börtönbüntetésről szólt, amit Simek Kittynek fiatalkorúak börtönében kellett volna leülnie. A lány azonban a közvélemény heves tiltakozásának hatására köztársasági elnöki kegyelmet kapott.
Kittyről azóta keveset tudni. Az biztos, hogy börtönben született kislányának felügyeleti jogát később a gyerek édesapja kapta meg. A férfi 2012-ben úgy nyilatkozott, hogy Kitty nem igazán tartja a kapcsolatot lányával. Az újságok többször beszámoltak arról, hogy bajba került. Egyszer élettársát ütötte le egy kocsma udvarán.
