Erdogan kiemelte: ebben a küzdelemben különösen fontos Németország mint NATO-szövetséges szolidaritása Törökországgal.
Merkel nyomatékosította: Berlinnek és Ankarának szorosan együtt kell működnie a terrorizmus minden formájával szemben, beleértve a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóit is.
Törökország korábban többször nehezményezte, hogy Berlin szemet huny a PKK németországi propagandatevékenysége felett, valamint nem lép fel területén a felkelőket támogatók ellen.
Erdogan kikérte magának az iszlamista terror kifejezést, amelyet Angela Merkel német kancellár használt a közös sajtótájékoztatójukon. Erdogan reakciójában azt mondta, hogy az „iszlamista terror” kifejezés a muzulmánokat komolyan elszomorítja. Ezt a kifejezést „nem szabad használni”, nem helyes, mert az iszlám és a terrorizmus nem egyeztethető össze. Az iszlám szó jelentése a béke – hangsúlyozta. Ha az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetre hivatkozva fogalmaznak így, az elszomorító – szögezte le. „Muzulmán köztársasági elnökként ezt a kifejezést soha nem tudom elfogadni” – fogalmazott a török államfő.
A török elnök elmondta, hogy a négyszemközti találkozón érintették a szíriai és az iraki helyzetet, a menekültválság kérdéseit, Törökország uniós csatlakozásának ügyét, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.
Merkel arról számolt be, hogy a tavaly márciusi menekültügyi megállapodás keretében ígért 6 milliárd euróból Brüsszel 2,2 milliárdot már kifizetett Ankarának a szíriai bevándorlók életkörülményeinek javítására.
A német kancellár a török elnöki rendszer bevezetéséről szóló, várhatóan áprilisi népszavazásra vonatkozóan jelezte: fontos, hogy Törökország továbbra is megőrizze demokratikus elveit, különös tekintettel a szólás- és sajtószabadságra. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a referendumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is figyelemmel kíséri. Erdogan hangsúlyozta, hogy a végső döntést a nép hozza az ügyben.
Az egyik újságíró Merkelnek a július 15-i puccskísérlethez köthető németországi török katonák kiadatására vonatkozóan tett fel kérdést. A német kancellár közölte, hogy a független bíróságok döntéseit tiszteletben kell tartani. Hozzátette: a témában a két ország igazságügyi miniszterei egyeztetni fognak. Felhívta a figyelmet ugyanakkor: ahhoz, hogy Németország lépni tudjon bizonyítékokra van szüksége.
Angela Merkelnek az elmúlt másfél évben ez a hatodik törökországi látogatása, de az első a tavaly július 15-i puccskísérlet óta. A német kancellár a nap folyamán még Binali Yildirim török miniszterelnökkel, valamint a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselőivel is találkozik.
