– Nem lesz rémálom a két évnyi tárgyalási időkeret?
– Nagyon kemény munka lesz, mert politikai megoldást kell találni minden problémára. Élelmiszer-kivitelünk fele Nagy-Britanniába irányul. És tegyük fel, hogy Németország kilép az egységes gazdasági övezetből. Az rettentő nagy problémát jelentene Magyarországnak, Ausztriának, de még nekünk is. Hasonlóképpen hatalmas kihívást jelent az ír kereskedelem számára a britek kiválása. De ahogy az EU a békefolyamat során is segített az emberek mindennapi életében, úgy érezzük, most is lesz minderre politikai megoldás. A technikai problémákon politikai akarattal túl lehet lépni.
– De nem fordulhat elő, hogy országuk szomszédként jobb feltételeket kap a britektől?
– Nem. Nem lehetséges jó vagy jobb feltételekről beszélni a brexiten belül. Mert Írországnak rettenetesen rossz a brexit. Nem is keressük a kivételezést. Talán akkor keresnénk, ha a Schengen-zónában lennénk. De már amúgy is kívüle vagyunk, ami egészen egyedi pozíciót teremt. A mi nehézségeink nem jelentenek hátrányt a többi 26 tagállamnak. Non-stop körúton vagyok, most tárgyaltam négy magyar államtitkárral, megyek más országba is. Fő üzenetünk: azért jövünk, hogy meghallgassuk a másik felet, és leszögezzük, hogy nem keresünk kétoldalú különmegállapodást, hanem a közös megoldásban vagyunk érdekeltek mi is.
– Magyarország partner tud ebben lenni?
– Uniós ügyekben nagyon sok esetben találtuk magunkat ugyanazon az oldalon. Egyértelmű, hogy együtt kell dolgozni a britekkel és a lehető legszorosabb kapcsolatot kell megőrizni velük. Ír szempontból mégis a biztonság kérdése a legfontosabb, melyet a békefolyamat garantál. Ez még a gazdasági szempontokat is felülírja. Én még úgy nőttem fel, hogy sok ember halt meg Írországban és Nagy-Britanniában az összetűzések miatt. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az elért béke kérdésében hátrébb lépjünk.
