Feszülten várja Írország a brexit begyűrűzését

Kint is, bent is. A brexit után a brit–ír kettős állampolgárok uniós és azon kívüli lakosok is lesznek.

– Reménykedik még Írország abban, hogy Nagy-Britannia a brexit ellenére az egységes uniós piac tagja marad? 
– Írország azért kampányolt, hogy ne legyen brexit, mert az mindkét félnek, ide értve Észak-Írországot, rendkívül negatív következményekkel járna. A két ország között rendkívül szoros a kapcsolat, egymillió ír él és dolgozik Nagy-Britanniában, a brit lakosság tíz százalékának ír felmenői vannak, nem beszélve a határ túloldalán élő észak-ír közösségről. És azt hiszem, pont azért nem ért minket olyan kritika, hogy a kampánnyal beavatkozunk más ország belügyeibe, mert mindenki tudja, érzi, hogy Írországot nagyon negatívan érintené a brexit. Uniós csatlakozásunk, 1973 óta mostanra rendkívül jó viszonyunk alakult ki a britekkel. De el kell fogadnunk a döntést. 

– Van rá esély, hogy a szabad utazást lehetővé tévő övezet, ez a belső kis Schengen a két szigetország között fennmarad? 
– Ki fogunk állni a szabad mozgás mellett. De mindenekelőtt látni kell magát a kilépési folyamatot. Elsőként az uniós polgárok jogállását kell majd tisztázni. Meg kell vitatni a brexit pénzügyi vonatkozásait, azt, hogy hol lesznek az onnan távozó uniós ügynökségek. És itt jön majd Észak-Írország státusa, a békefolyamat folytatódása, a szabad utazási feltételek alakulása. Tudja, még az ír függetlenség kikiáltása, 1922 előtt is szabadon lehetett beutazni Nagy-Britanniába, ez folytatódott az unióba való belépéssel, és most jön el a történelemben először az, hogy az egyik állam uniós tag, a szomszédja nem. A két ország közötti nagyon szoros családi, társadalmi, kulturális kötődések miatt tehát alapvetően fontos, hogy megmaradjon a szabad mozgás lehetősége. 

– Theresa May brit kormányfő brexit-beszédében külön hangsúlyosan foglalkozott Írország kérdésével. De ez nem valami politikai ízű kijelentés volt?

– Ez gesztus volt, melyet nagyra értékelünk. Jelenleg arra törekszünk, hogy a többi huszonhat tagállammal szorosabbra fűzzük az együttműködést. Magyarországgal is azt keressük, hogyan lehet valamiképpen a status quot fenntartani. Ennek fenntartása a mi szempontunkból elsősorban a békefolyamat és az észak-ír decentralizált kormányzat miatt fontos. Mert Belfast épp az uniós alapszerződés értelmében alakít kormányt, valójában ez zárta ki a politikai térből az észak-ír konfliktust. Nem szabad megengednünk, hogy visszalépjünk az összetűzésekkel terhelt múltba. És van itt még egy dolog, 1,6 millió észak-ír embernek, tehát brit állampolgárnak ír útlevele is van. Brexit esetén ennyi uniós állampolgár élne uniós határokon kívül. Eddig erre nem volt példa. 

– Nem lesz rémálom a két évnyi tárgyalási időkeret? 
– Nagyon kemény munka lesz, mert politikai megoldást kell találni minden problémára. Élelmiszer-kivitelünk fele Nagy-Britanniába irányul. És tegyük fel, hogy Németország kilép az egységes gazdasági övezetből. Az rettentő nagy problémát jelentene Magyarországnak, Ausztriának, de még nekünk is. Hasonlóképpen hatalmas kihívást jelent az ír kereskedelem számára a britek kiválása. De ahogy az EU a békefolyamat során is segített az emberek mindennapi életében, úgy érezzük, most is lesz minderre politikai megoldás. A technikai problémákon politikai akarattal túl lehet lépni.

– De nem fordulhat elő, hogy országuk szomszédként jobb feltételeket kap a britektől?
– Nem. Nem lehetséges jó vagy jobb feltételekről beszélni a brexiten belül. Mert Írországnak rettenetesen rossz a brexit. Nem is keressük a kivételezést. Talán akkor keresnénk, ha a Schengen-zónában lennénk. De már amúgy is kívüle vagyunk, ami egészen egyedi pozíciót teremt. A mi nehézségeink nem jelentenek hátrányt a többi 26 tagállamnak. Non-stop körúton vagyok, most tárgyaltam négy magyar államtitkárral, megyek más országba is. Fő üzenetünk: azért jövünk, hogy meghallgassuk a másik felet, és leszögezzük, hogy nem keresünk kétoldalú különmegállapodást, hanem a közös megoldásban vagyunk érdekeltek mi is. 

– Magyarország partner tud ebben lenni? 
– Uniós ügyekben nagyon sok esetben találtuk magunkat ugyanazon az oldalon. Egyértelmű, hogy együtt kell dolgozni a britekkel és a lehető legszorosabb kapcsolatot kell megőrizni velük. Ír szempontból mégis a biztonság kérdése a legfontosabb, melyet a békefolyamat garantál. Ez még a gazdasági szempontokat is felülírja. Én még úgy nőttem fel, hogy sok ember halt meg Írországban és Nagy-Britanniában az összetűzések miatt. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az elért béke kérdésében hátrébb lépjünk. 

– Ugyanakkor van most egy aktuálpolitikai tényező, Enda Kenny ír kormányfő hamarosan félreáll, új kormány is alakulhat. Két hónap múlva is Ön lesz az EU-ügyi miniszter?
– Enda Kenny a legsikeresebb miniszerelnöke eddig Írországnak, és biztos vagyok benne, hogy a brexit-tárgyalások kezdetéig ő marad a kormányfő. És a brexittel kapcsolatos ír kormányálláspont egyúttal nemzeti álláspont is. Az Enda Kennyt követők sem gondolkodnak másként a brexit-tárgyalásokról. Mert a brexit folyamata tíz évig is elhúzódhat.