A semmissé tett rendelkezés mintegy 75 ezer embert akadályozott meg lőfegyver vásárlásában.
A szerda délelőtti voksolás után a rendelkezés felfüggesztéséről szóló szenátusi döntés még Donald Trumphoz kerül, és az elnök várhatóan alá is írja.
Az Obama-kormányzat a 2012-ben a connecticuti Newtown városka általános iskolájában elkövetett – húsz diák és hat tanár életét követelő – tömegmészárlás után kezdett dolgozni azon, hogyan ellenőrizhetnék, hogy szellemi fogyatékosok, mentálisan sérültek ne juthassanak lőfegyverekhez. A mészárlást ugyanis egy húszéves, sok betegséggel és mentális problémával küszködő fiatalember követte el, aki először otthon agyonlőtte az édesanyját, aztán bement az iskolába, diákokat és tanárokat gyilkolt meg, majd öngyilkos lett.
Az Obama-kormányzat által bevezetett szabályozás megkövetelte a társadalombiztosítási hatóságtól, hogy beküldje azoknak a nevét, akik fogyatékosságuk vagy betegségük miatt járadékban részesülnek, amelyet egy harmadik fél kezel. A szenátus 57:43 arányban szavazta le a rendelkezést.
Republikánus politikusok – köztük az iowai Charles Grassley – azzal érveltek, hogy a rendelkezés indokolatlanul megbélyegzi a mentális problémákkal küszködőket és kétségbe vonja alkotmányos jogukat a fegyvertartáshoz. Grassley szenátor azt is megjegyezte, hogy a mentális betegségek köre nem pontosan meghatározott, mert például ilyen járadékban részesülnek alvási vagy étkezési rendellenességekkel küszködők is. „S ha valaki a mentális betegségének következtében erőszakos, akkor ezt a kormányzatnak bizonyítania kellene” – tette hozzá az iowai szenátor.
Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor kérdésbe foglalta – Grassley-ével ellentétes – álláspontját: „Ha valaki nem képes a saját pénzügyeinek kezelésére, akkor hogyan várhatjuk el tőle, hogy felelősségteljesen bánjon egy halálos fegyverrel?”
A republikánus többségű képviselőház még az Obama-korszakban született több más rendelkezés visszavonására készül.
