Bár az egész Európai Unióból hazánké a legrosszabb eredmény, Magyarország még mindig a világ szabad országai közé tartozik – legalábbis a tekintélyes, szabadságjogokkal foglalkozó amerikai Freedom House intézetének éves jelentése szerint. Ebben huszonöt különféle szempontot vizsgálnak, például a sajtószabadságot vagy éppen a politikai szabadságjogok érvényesülését. Örömre azonban nem sok okunk van, hiszen a százas skálán mindössze 76 pontot kaptunk, pedig még a korrupciós botrányokban fuldokló Románia is elért 84-et, a Brüsszelből hozzánk hasonlóan sokat kritizált Lengyelország pedig 89-et. A tengerentúlról úgy látják, Magyarországon egy év alatt is romlott a politikai szabadság szintje, a szabályok például nem adnak teret az ellenzéknek a munkában való részvételre, de kiemelik azt is, hogy hazánkban büntetlenül hagyják a korrupciót. Bár Magyarország a szervezet szerint továbbra is demokratikus állam, a sajtó csak részben szabad.
A világ mintademokráciái egyébként a Freedom House szerint a skandináv államok, Finnország, Norvégia és Svédország, ők mind maximális pontszámot kaptak, de Kanada is kapott 99-et. Érdekesség, hogy az az Egyesült Államok, mely gyakran a demokrácia exportőreként lép fel az egész világon, távol van az első helytől, csak 89 pontot ért el. A lista végén Szíria kullog, a háború sújtotta közel-keleti országnak 100-as skálán mínusz egy pontot sikerült elérnie.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a populista és nacionalista politikai erők jelentős teret nyertek a tavalyi évben. Ez valóban így van, elég csak az Európai Unióból történő kilépésről szóló brit népszavazás sikerére vagy Donald Trump amerikai elnökké választására gondolni. Idén ráadásul folytatódhat a széria, Hollandiában Gert Wilders Szabadságpártja futhat be, Franciaországban pedig akár elnökké is választhatják a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetőjét, Marine Le Pent. A nacionalista, radikális jobboldali politikai erők további térnyerése akár a világrend változásához is vezethet – legalábbis a Freedom House szerint.
