Bár az egész Európai Unióból hazánké a legrosszabb eredmény, Magyarország még mindig a világ szabad országai közé tartozik – legalábbis a tekintélyes, szabadságjogokkal foglalkozó amerikai Freedom House intézetének éves jelentése szerint. Ebben huszonöt különféle szempontot vizsgálnak, például a sajtószabadságot vagy éppen a politikai szabadságjogok érvényesülését. Örömre azonban nem sok okunk van, hiszen a százas skálán mindössze 76 pontot kaptunk, pedig még a korrupciós botrányokban fuldokló Románia is elért 84-et, a Brüsszelből hozzánk hasonlóan sokat kritizált Lengyelország pedig 89-et. A tengerentúlról úgy látják, Magyarországon egy év alatt is romlott a politikai szabadság szintje, a szabályok például nem adnak teret az ellenzéknek a munkában való részvételre, de kiemelik azt is, hogy hazánkban büntetlenül hagyják a korrupciót. Bár Magyarország a szervezet szerint továbbra is demokratikus állam, a sajtó csak részben szabad.
A világ mintademokráciái egyébként a Freedom House szerint a skandináv államok, Finnország, Norvégia és Svédország, ők mind maximális pontszámot kaptak, de Kanada is kapott 99-et. Érdekesség, hogy az az Egyesült Államok, mely gyakran a demokrácia exportőreként lép fel az egész világon, távol van az első helytől, csak 89 pontot ért el. A lista végén Szíria kullog, a háború sújtotta közel-keleti országnak 100-as skálán mínusz egy pontot sikerült elérnie.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a populista és nacionalista politikai erők jelentős teret nyertek a tavalyi évben. Ez valóban így van, elég csak az Európai Unióból történő kilépésről szóló brit népszavazás sikerére vagy Donald Trump amerikai elnökké választására gondolni. Idén ráadásul folytatódhat a széria, Hollandiában Gert Wilders Szabadságpártja futhat be, Franciaországban pedig akár elnökké is választhatják a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetőjét, Marine Le Pent. A nacionalista, radikális jobboldali politikai erők további térnyerése akár a világrend változásához is vezethet – legalábbis a Freedom House szerint.
A demokrácia terjedése megtorpanni látszik, sőt, az utóbbi tíz évben minimálisan vissza is szorult. 1986 és 2006 között, főleg a szovjet blokk szétesésének köszönhetően ugyanis 34-ről 47 százalékra emelkedett a szabad országok aránya az összeshez mérten, az utóbbi tíz évben viszont 45 százalékra apadt. Ez persze annak is betudható, hogy új országok jöttek létre, melyek közül például Koszovó csak részben szabad, Dél-Szudán pedig egyáltalán nem.
