Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) még tavaly augusztus elején jelezte az Európai Parlamentnek, hogy közel 340 ezer eurót kell visszakövetelni Marine Le Pentől. A testülethez 2015 márciusában fordult az EP, miután kiderült, hogy az FN mintegy húsz olyan embert is foglalkoztat, akik az EP-ben asszisztensként kapnak fizetést, munkavégzésük helye viszont az FN központja, és nem az EP.
Az ügyben a párizsi ügyészség december 15-én indított előzetes eljárást hivatali visszaélés, bűnszövetkezetben elkövetett csalás, hamisítás és eltitkolt munka gyanújával.
Marine Le Pen az uniós parlament szerint több év alatt 300 ezer eurót fizetett ki az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem az FN-nek dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense évtizedek óta.
Az FN elnökétől egy 40 ezer eurós összeg visszafizetését is kéri az EP, amelyet Thierry Legier-nek fizetett ki asszisztensként 2011-ben Le Pen, a férfi azonban valójában a pártelnök testőre.
Miközben Marine Le Pen libanoni látogatáson tartózkodik, a Nemzeti Front közleményében „az elnökválasztási kampányt megzavaró médiaakciónak minősítette a házkutatást”.
A pártvezető egyébként korábban közölte, hogy nem fogja visszafizetni a követelt összegeket, és feljelentést tett hamisítás gyanújával az OLAF igazgatója, a vizsgálatok vezetője és a parlament főtitkára ellen, mert szerinte az eljárással az intézmények „szándékosan ártani akarnak” neki.
Marine Le Pen teljes egészében tagadja a vádakat, szerinte ugyanis „lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz és mi a parlamenti asszisztensi munkához”. „Minden olyan téma, amely érdekli a franciákat, megvitatásra kerül az Európai Parlamentben” – mondta korábban a tavaszi francia elnökválasztás egyik nagy esélyese.
