Jók, de sérülhetnek a magyar–japán kapcsolatok

Szijjártóékat tavaly informálisan figyelmeztette Tokió, miután ellenezte az unió Kína elleni fellépését.

Csak a megszokott ügymenet – így jellemezték szakértők Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többnapos tokiói látogatásának eredményeit. A tárcavezető tegnap és hétfőn folytatott tárgyalásokat a kelet-ázsiai országban, többek között Kisida Fumio japán külügyminiszterrel, illetve a mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszterrel és a Suzuki elnök-vezérigazgatójával egyeztetett. A látogatásról közölt, hivatalos tájékoztatásban visszaköszön a tárca által 2017-re kitűzött, „diplomáciai rekordév” szellemisége. Az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó a kétoldalú gazdasági kapcsolatok sikereit igyekezett kidomborítani. Közölte, Japán lett az első számú ázsiai befektető Magyarországon: 151 japán cég van jelen hazánkban, ezek eddig mintegy 4,4 milliárd dollárt (1276 milliárd forint) fektettek be. A külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy Közép-Európából Magyarország exportál a legtöbbet a kelet-ázsiai országba, és a jelenleg kétmilliárd dolláros kereskedelmi forgalom a jövőben tovább emelkedhet. Szijjártó a magyar vaddisznóhús exportjáról beszélt, de kilátásba helyezte japán autógyárak további magyarországi üzembővítéseit is.

A gazdasági sikerek azonban nem feltétlenül csak a kormány diplomáciai érzékének tulajdoníthatók. Külkereskedelmi forrásaink szerint az eredmények egy több évtizedes, történelmi távlatokra visszanyúló folyamat sorába illeszthetők bele. – Japán irányába a keleti nyitás harminc éve megtörtént – fogalmazott egyik forrásunk. Ennek megfelelően – a lapunknak nyilatkozó szakember szavai szerint – a kétoldalú kapcsolatok kvázi robotpilóta-üzemmódban haladnak. Szerinte a magyar külügy feladata ennek a viszonynak az ápolása.

– A Japánba irányuló magyar export meghatározó részét a hazánkba települt multinacionális cégek adják – ezt már Sűdy Zoltán korábbi nagykövet, a tokiói Dzsószai Egyetem vendégprofesszora mondta lapunk megkeresésére. A szakértő szerint bár emelkedik a magyar kis- és közepes vállalatok jelenléte az ázsiai országban, ez a folyamat kormányzati támogatásra szorul. Elsősorban a jó minőségű agrártermékekre lehet kereslet, de van piacuk az informatikai cikkeknek is. Az üzletet azonban hátráltatja a kulturális szakadék. Sűdy Zoltán ugyanakkor hozzátette, legfőképp a feltérképezetlen japán piac okoz problémát.

– Nem elég, ha csak a kiállításokon, expókon való megjelenéshez nyújt segítséget az állam – tette hozzá a ma már az üzleti életben dolgozó korábbi tokiói nagykövet. Tapasztalatai szerint a magyar cégek az üzleti bemutatókon standok építéséhez, esetleg a kiutazáshoz kaphatnak pénzügyi támogatást, miközben a piackutatás, az igények feltérképezése elmarad. – Naivitás azt hinni, hogy maguktól beesnek majd a japán üzletemberek és felvásárolják a magyar kínálatot – folytatta a korábbi nagykövet. Az államnak ezért segítenie kellene, hogy az üzletemberek számára világossá váljanak a japán gazdasági igények, s ezt követően legyen lehetőségük kapcsolatot teremteni a megfelelő partnerrel.
A szakértő által elmondottakra azonban a jelek szerint nincs igény. Bár a botrányok közepette működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a világ számos, egzotikus pontján nyitott képviseletet, értesüléseink szerint a japán iroda egyelőre csak papíron létezik.

De próbára teheti a japán–magyar kapcsolatokat Kína is. Kuragane Kei Japán-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerint egyelőre Tokió is mérlegeli, milyen értékek szerint formálódik a magyar–kínai barátság. – Ugyanakkor befolyásolja Japán hozzáállását, hogy Peking milyen politikát választ a kelet-ázsiai térségben – tette hozzá a szakértő. Kína ugyanis bár katonailag fenyegeti Japánt, a gazdasági együttműködés terén nagy a két ország közötti kölcsönös függés.

Kérdés, hogy Budapest mennyiben képes felmérni a diplomáciai kapcsolatok érzékeny helyzetét. Úgy tudni, tavaly nyáron Japán informális úton jelezte nemtetszését a magyar kormánynak, miután Budapest nyilvánosan is kritizálta Brüsszelt, amikor az Európai Unió egységes fellépését kezdeményezte Kínával szemben. Brüsszel egyébként azért akart fellépni Peking ellen, mert Kína mesterséges szigeteket épít a Dél-kínai-tengeren. Szijjártó Péter azonban a sajtó képviselői előtt azt közölte, szerinte a térséghez az Európai Uniónak semmi köze. Kuragane Kei kérdésünkre elmondta: egy ilyen eset Tokiót megrémítheti. – Japánt bizonyára aggasztaná, hogy ha úgy érezné, a kínai hegemónia már akár a hagyományosan kiváló kapcsolatokat is fenyegetheti – mondta a szakértő.