Túlzás lenne azt állítani, hogy csak a franciák kegyetlenkedtek a gyarmataikon, az azonban tény, hogy a hajdani gyarmatbirodalmak részéről a múlt miatti bocsánatkérés nagyon ritka. Az egyik ritka kivétel Tony Blair volt, aki 2006-ban tett ilyen gesztust. Az akkori brit miniszterelnök, Macronhoz hasonlóan, szintén emberiesség ellen elkövetett bűncselekménynek nevezte a Brit Birodalomnak a rabszolga-kereskedelemben betöltött hajdani szerepét.
A korábbi gyarmatok közt akadnak, amelyek kártérítést is követelnek. Tanzánia például egy XX. század eleji felkelés brutális leveréséért próbál meg pénzt kicsikarni Németországtól. A történet valóban tragikus. A mintegy két évig tartó Maji Maji lázadásban nagyjából 75 ezer, de egyes számítások szerint akár 300 ezer ember is meghalhatott. Hiába azonban a jelentős emberáldozat, ennek s az ehhez hasonló kártérítési kezdeményezéseknek nincs sok esélyük. – Ilyen jóvátételeket senki sem fizet, mert akkor gátszakadás lenne, mindenki perelne mindenkit – tette szóvá kételyeit Búr Gábor Afrika-kutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője. A szakember szerint bár New York-i ügyvédek már adtak be egy-egy keresetet, pert azonban még senki sem nyert ilyen ügyben. Búr szerint egyébként Afrika bajaira sem ez a megoldás. Sőt szerinte kifejezetten rossz lenne a kontinensnek, ha az energiák arra mennének, hogy kártérítést követeljenek ki maguknak, hiszen akkor nem maradna erejük kimászni a gazdasági vagy éppen politikai gödörből.
