A szavazók 60,4 százaléka támogatta voksával, hogy a kormány egyszerűsítse a hivatalos eljárást, ami 25 ezer fiatalt érint kedvezően. Ez a szám ugyan nem túl magas, ám Svájc 8,2 millió lakosának negyede külföldön született, így a népszavazás eredményének messze ható következményei lehetnek – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.
Az eredmény amúgy várható volt, a közvélemény-kutatások alapján a polgárok zöme támogatja, hogy könnyebben kapják meg a jövőben a svájci állampolgárságot azok a 25 év alattiak, akiknek a szülei és már a nagyszülei is évek óta Svájcban élnek. Elemzők szerint a svájci lakosság „elöregedése” miatt az országnak erre szüksége is van.
A kormány és a parlamenti képviselők többsége szintén támogatja a kezdeményezést, de a bevándorlás korlátozásáért kardoskodó konzervatív Svájci Néppárt elutasításra szólította fel a polgárokat, mondván, a könnyítéssel megnyílna az út muzulmán szélsőségesek Svájcba szivárgása előtt.
A 25 ezer érintett fiatal nagyszülei egyébként főként Olaszországból, Törökországból és Délkelet-Európából vándoroltak Svájcba, nem arab területről.
Svájcban vasárnap további két kérdésről, adóreformról és az úthálózat fejlesztésének finanszírozásáról is népszavazást tartottak.
Adóügyben a szavazók 59,1 százaléka elutasította, hogy átalakítsák a külföldi beruházásokat ösztönző, a külföldi vállalatoknak kedvező kétkulcsos társaságiadó-rendszert, amivel megszűnt volna a multinacionális cégek kedvezményes adója. Az úthálózat fejlesztésére létrehozandó pénzalap ügyét ugyanakkor a voksolók többsége, 61,9 százaléka támogatta.
Az országos népszavazáson kívül külön referendumot tartottak a kelet-svájci Graubünden kantonban arról, hogy rendezzenek-e ott 2026-ban téli olimpiát. Négy éve a 2022-es téli olimpiáról tartottak népszavazást, a polgárok elutasították a rendezést. Ugyanez történt most is: győztek a nemek, így 2026-ban sem lesz téli olimpia Graubündenben.
Svájc a világ egyetlen közvetlen demokráciája, ahol a lakosság évente többször népszavazáson hoz döntést egy-egy konkrét kérdésben.