Lemondott a tiltakozásokat kiváltó román miniszter

Florin Iordache kezdeményezte azt a kormányrendeletet, amely kedvezett volna a korrupt politikusoknak.

Lemondott tisztségéről csütörtökön Florin Iordache, a bukaresti szociálliberális kormány igazságügyi minisztere, annak a – büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő – sürgősségi kormányrendeletnek a kezdeményezője, amely nagyszabású korrupcióellenes megmozdulássorozatot váltott ki országszerte – írja a Magyar Távirati Iroda.

Az azóta hatálytalanított kormányrendelet egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeket módosította, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.

„Úgy döntöttem, lemondok az igazságügyi miniszteri tisztségről” – idézte az Agerpres Iordache rövid sajtónyilatkozatát, amelyet a Viktória-palotában adott. A politikus hozzátette: kezdeményezései mind „törvényesek és alkotmányosak” voltak, olyan intézkedéseket javasolt, amelyek „létező, meglehetősen kényes” problémákra keresnek megoldást.

„A javasolt tervezetekről társadalmi vita zajlott, megjelentek a minisztérium honlapján, és most parlamenti vita tárgyát képezik. Mindez azonban a közvéleménynek nem volt elég, ezért úgy döntettem, hogy benyújtom lemondásomat az igazságügyi miniszteri tisztségről” – jelentette ki Iordache.

Az MTI emlékeztet arra, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa a tavaly decemberi parlamenti választásokon képviselői mandátumot szerzett. A miniszter lemondását vagy esetleges leváltását a kormánykoalíció már öt napja lebegtette, az viszont nem derült ki, miért halasztja.

A Sorin Grindeanu vezette román szociálliberális kormány a tüntetések hatására vasárnapi rendkívüli ülésén hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító korábbi vitatott sürgősségi rendeletét, ennek ellenére a demonstrációk – szerényebb részvétellel – folytatódtak. A tüntetők azt mondták, nem bíznak már a kormányban, amely szerintük a sürgősségi eljárással, illetve a rendelet egyes előírásaival a korrupt politikusokat akarta védeni – írja az MTI.

A kormányoldal ezt a vádat következetesen elhárította. A vitatott rendelet visszavonásakor Sorin Grindeanu miniszterelnök csak azért tette felelőssé Iordachét, hogy „nem sikerült jól elmagyaráznia” a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett.

Teodor Melescanu külügyminiszter külföldi tudósítóknak később elmondta, Romániában az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértőivel konzultálva és minden hazai érdekelt felet megszólító társadalmi vitával dolgoznak ki új törvénytervezetet a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás alkotmányellenesnek bizonyuló cikkelyeinek kiigazítására.

A román diplomácia vezetője közölte: Brüsszelben is kedvező visszhangja volt annak, hogy a román kormány hatályon kívül helyezte – a büntetőjog néhány előírását módosító, utcai tiltakozó mozgalmat kiváltó – vitatott sürgősségi rendeletét, de a büntetőjog kiigazításának kötelezettsége továbbra is fennáll.

Az még nem dőlt el, hogy törvényhozók egy csoportja vagy a kormány lesz-e a törvénytervezet kezdeményezője, de ezúttal nemcsak néhány cikkelyt fognak az alkotmánybíróság döntéseivel összhangba hozni, a törvénytervezet nem a hatálytalanított sürgősségi rendelet előírásaira korlátozódik majd, hanem valamennyi problémás előírást, a társadalmi vitát pedig a lehető legátláthatóbb módon bonyolítják le – ígérte a külügyminiszter.

Melescanu közölte: a jövő héten Brüsszelbe látogat Sorin Grindeanu miniszterelnök, hogy Bukarest terveit ismertesse.

A külügyminiszter szerint a bukaresti kormány egyik fő célja az igazságszolgáltatás működési feltételeinek megteremtése, beleértve a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is. Hozzátette: az igazságszolgáltatási szervek működését semmi nem fogja zavarni Romániában, amíg tiszteletben tartják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a polgárok alapvető szabadságjogait és az ártatlanság vélelmét. A törvényeket a parlament hozza, illetve adott esetben a kormány is kiadhat sürgősségi rendeleteket, míg az igazságszolgáltatásnak az a dolga, hogy érvényt szerezzen azoknak – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy a számtalan módosításra szoruló Btk.-cikkely közül miért pont a hivatali visszaélésre vonatkozó előírást találta sürgősnek módosítani a kormánytöbbség, Melescanu azt mondta: az erre vonatkozó alkotmányossági kifogások akasztották el a legtöbb – több mint kétezer – folyamatban lévő büntetőpert.

Az MTI kérdésére, hogy miért volt szükség a külügyminisztérium láttamozására a vitatott kormányrendelet kibocsátásához, Melescanu azt mondta, a tárca csak azt tanúsította, hogy a 2016/343-as európai irányelv, amelyre a rendelet indoklása hivatkozik, valóban része az uniós követelményeknek.

A külügyminiszter nem erősítette meg azt az ombudsman alkotmányossági óvásában is megjelenő megállapítást, miszerint az irányelv alkalmazási határideje csak jövőre jár le, és így nem lehetett indok a sürgősségi eljárásra. Természetesnek nevezte azonban, hogy ha már létezik egy, a témát érintő – az ártatlanság vélelmére vonatkozó – uniós irányelv, akkor annak előírásaira is tekintettel legyenek a Btk.-módosításkor. Hozzátette: nem ez, hanem az elakadt perek nagy száma tette sürgőssé, hogy – rendes parlamenti eljárás helyett – sürgősségi rendelettel módosítsák a büntetőjogot.

Romániában a tiltakozási hullám tizedik napján, csütörtökön is több ezer tüntető vonult a kormány székháza elé, azzal vádolva a kormányt, hogy a korrupt politikusok megmentésére próbált azonnal hatályba lépő rendelettel enyhíteni a büntetőjog szigorán. Ugyanakkor a román elnöki hivatal előtt is folytatódott a kormányt támogató és az elnök lemondását követelő utcai megmozdulás, amelyen több százan vettek részt.