Jóváhagyta a szöuli központi kerületi bíróság pénteken a Samsung-csoportot ténylegesen irányító alelnöknek, Li Dzse Jongnak a letartóztatására vonatkozó ügyészségi kérést az államfővel kapcsolatos korrupciós eljárás keretében – írta meg az MTI. Li Dzse Jongot – aki egyúttal a csoport elektronikai tagvállalatának alelnöke – hétfőn 15 órán keresztül hallgatta ki az ügyészség, ez alapján kérték a bírósági engedélyt a letartóztatásához, majd csütörtökön a bíróság hallgatta ki, és ez alapján döntött a letartóztatás jóváhagyása mellett.
A vádhatóság már egy hónappal ezelőtt is kérte Li Dzse Jong letartóztatását vesztegetés, sikkasztás és hamis tanúzás gyanújával. A bíróság pár nappal később elutasította ezt, mert a nyomozás akkori szakaszában nem tartotta szükségesnek, illetve megalapozottnak a letartóztatást.
Az ügyészség ezért újabb vádakkal egészítette ki a korábbiakat, és további bizonyítékokkal szolgált. A bíróság pénteki közleménye szerint elfogadta ezeket. Mostantól kezdve az ügyészeknek húsz napja van arra, hogy vádat emeljen Li Dzse Jong ellen. A bíróság azonban elutasította az ügyben eljáró különleges ügyészség arra vonatkozó kérését, hogy letartóztathassák a Samsung Electronics elnökét, Pak Szang Dzsint.
A Samsung történetében Li Dzse Jong az első vezető, akit letartóztatnak, és ez valószínűleg megrázza a dél-koreai üzleti életet. Ugyanakkor vélhetően elégedettséggel tölti majd el a dél-koreai társadalmat, sokan ugyanis a bíróság Li Dzse Jonggal kapcsolatos döntését az igazságszolgáltatás próbájának tekintették. Korábban a testület mindig elnéző volt e családokkal szemben, ha felmerült esetükben valamilyen fehérgalléros bűncselekmény gyanúja, arra hivatkozván, hogy nagyban hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz.
A Dél-Koreában hónapok óta gyűrűző korrupciós botrány azonban kikezdte az állampolgárok türelmét. Pak Gun Hje államfő ellen tavaly októberben vonultak először Szöul utcáira elégedetlen tömegek. Az akkor kirobbant korrupciós botrányának kulcsszereplője Csoj Szun Szil, az elnök közeli barátja. Csojt azzal a váddal állították bíróság elé, hogy beleszólása volt kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt. Emellett a kormányzat jelentős összegeket sajtolt ki nagyvállalatoktól, köztük a Samsung Electronicstól (több mint 36 millió dollárt, mintegy 10 milliárd forintot), s a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták.
