„Megállapodtunk a határról – világos, konkrét cikkelyek vannak erről az 1995. évi és az azt követő szerződésben, amikor az államszövetséget igyekeztünk megalakítani. Képzeljék el: vannak államközi szerződések, megállapodások. És a (moszkvai) rendeletet kiadva, egyetlen miniszter, még ha hatalmas is, FSZB-s és egyéb, egyetlen tollvonással keresztet vetett az összes megállapodásra. Ez micsoda, normális dolog ez?” – fogalmazott a fehérorosz elnök.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a hivatalos orosz igazságügyi portálon tette közzé három rendeletét, amelynek értelmében határövezeteket létesítenek a Pszkovi, a Szlomenszki és a Brjanszki területen. A rendelkezés február 7-én lép életbe. A határövezetek az államhatár mentén kijelölt térségek, amelyekbe korlátozzák az adott országok állampolgárainak, illetve külföldieknek a belépését.
Lukasenka „értelmetlen, egyeztetés nélküli lépésnek” nevezte a határövezetek létesítését, amely rontja a két ország kapcsolatát. A RIA orosz hírügynökség hozzátette: ezt nem lehet megtenni, Moszkvának és Minszknek amúgy is van elég gondja.
Fehéroroszország nemrégiben öt napra vízummentességet adott 80 ország állampolgárai számára. Fehéroroszország és Oroszország között az államszövetség értelmében nincs határellenőrzés, így a vízum nélkül érkezők illegálisan orosz területre is beléphetnek.
Lukasenka azt is közölte: Fehéroroszország nem tartja célszerűnek, hogy orosz katonai támaszpontot hozzanak létre Bobrujszkban.
„Katonai szempontból minek nekünk ez a bázis? Itt nincs rá szükség. A bázis és a repülőgépek, amelyeket ide akarnak küldeni, puszta erőfitogtatás” – mondta az elnök, és azt kérte, hogy a légi támaszpont építése helyett Moszkva inkább adjon Fehéroroszországnak húsz repülőgépet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2015-ben utasította a védelmi tárcát, hogy a külügyminisztériummal közösen kezdjenek tárgyalni és állapodjanak meg a fehérorosz féllel orosz légi támaszpont létrehozásáról fehérorosz területen. Moszkva szerint az államszövetség közös védelmének megszervezésének keretében lenne erre szükség. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője 2016 júniusában viszont bejelentette, hogy nincs konkrét terv a fehéroroszországi orosz bázis elhelyezéséről.
Lukasenka azt is leszögezte, hogy Fehéroroszország nem kíván NATO-tag lenni. „Mi nem Ukrajna vagyunk, nem vagyunk oroszellenesek, nem törekszünk a NATO-ba” – fogalmazott. Hozzátette: nem akarja, hogy az orosz–fehérorosz kapcsolatokban „a felszínen kitört konfliktus a mélybe hatoljon”.
Az elnök szerint nincs olyan veszély, hogy Oroszország elfoglalná Fehéroroszországot. „Nem lesz semmiféle háború, ugyanakkor megvédjük országunkat és a függetlenségünket” – tette hozzá.
Lukasenka bejelentette, hogy Minszk a bírósághoz fordul az orosz kőolajszállítások csökkentése miatt. Fehéroroszország szerinte az Oroszországgal megkötött megállapodásai közül egyet sem sértett meg, Moszkva viszont a megállapodásban szereplő évi 24 millió tonnát 18 millió tonnára csökkentette, és tovább, 16 millióra akarja csökkenteni arra hivatkozva, hogy partnerei elmaradtak a fizetéssel.
Pénteken Lukasenka rendeletet adott ki az Eurázsiai Gazdasági Unió vámszerveiben dolgozó fehérorosz szakemberek visszahívásáról, és emlékeztetett, hogy nem írta alá a szervezet vámtörvénykönyvét, mert véleménye szerint az unió nem működik megfelelőképpen. Példaként említette, hogy 2015-ben az unión belüli fehérorosz áruforgalom 40 százalékkal, tavaly pedig 18 százalékkal visszaesett.
A dokumentumot Oroszország, Kirgizisztán, Örményország és Kazahsztán vezetői a szervezet december 26-i tanácsülésén írták alá Szentpéterváron, Lukasenka nem vett részt a tanácskozáson.
